Interjú a Háromszéki EMI vezetőivel
Az Erdélyi Magyar Ifjak nemzetet megtartó tevékenysége
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete a mai Románia magyarok lakta részein sokszínű kulturális és közéleti tevékenységgel kívánja megőrizni, vagy ha kell, újjáéleszteni az ifjú nemzedékek magyarságtudatát. Az EMI minden politikai párttól és szervezettől független civil szervezet, amely a magyarságnak szülőföldjén való boldogulásáért és megmaradásáért küzd. Az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete választ keres – és kíván adni – az összmagyarságra ható XXI. századi kihívásokra. A magyarok lakta területeken működő EMI a Háromszék megyei Sepsiszentgyörgyön 2004-ben, Kézdivásárhelyen 2006-ban alakult meg. A két nagyobb városon kívül az ifjúsági mozgalomnak még Baróton és Kovásznán vannak tagjai.
A háromszéki, s azon túl az országos Erdélyi Magyar Ifjak szervezetét, céljait és vágyait bemutató beszélgetést Sepsiszentgyörgyön, az EMI-nek is otthont adó Kós Károly utcai Turulmadár Ifjúsági Irodában egybegyült fiatalokkal folytatjuk.
A háromszéki EMI logója sokat mondó: Piros-fehér-zöld háromszögben a nemzetiszín zöldjéből kinövő három hegy, s rajtuk egy-egy fenyő, a székelység és e táj elszakíthatalanságának jelképe. A háromszög csúcsától jobbra a növekedő hold, balra pedig a napkorong látható.
Emisek tüntetése a Bolyai Egyetemért Sepsiszentgyörgyön (fotó: archív)
Az Erdélyi Magyar Ifjak Háromszéki területi szervezetének tagjaival készült interjút három folytatásos részletben adjuk közre.
Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Ifjak Háromszéki területi szervezetének elnöke 28 éves, földrajz-német szakos egyetemet végzett, közigazgatásból diplomázott, tanügyi vezetésből mesterizett. A Háromszék Megyei Tanács (Önkormányzat) ifjúsági referense, a 45 civil szervezetet tömörítő Civilek Háromszékért Szövetség ernyőszervezet alelnöke.
- Milyen tevékenységet folytattok a magyarságtudat erősítésére? – tesszük föl az első kérdést Nemes Elődnek.
- Az elmúlt négy esztendőben lebonyolított száz rendezvényünknek több mint tízezer résztvevője volt. Jelen voltunk az EMI országos megmozdulásain, amelyek a Trianon-film erdélyi levetítésével kezdődtek. Bombaként robbant a film vetítése és az azt kísérő megmozdulások, amelyeknek köszönhetően szervezetünk egy csapásra közismertté vált. Ezt követték az önálló magyar Bolyai Egyetem visszaadásáért szervezett megmozdulások. Sepsiszentgyörgyön három ízben is tüntettünk az egyetemért. Wass Albert irodalmi munkásságának megismertetését is fontos feladatunknak tekintjük.
Az EMI irodája a Kós Károly utcában (fotó: Ozsváth Csilla)
- Wass Albertre kiváltképpen haragszanak a román elvtársak.
- Valóban. Mi igyekszünk a mérsékeltebb román újságíróknak és közéleti embereknek megmagyarázni azt, hogy ki is volt tulajdonképpen Wass Albert, milyen életművet hagyott maga után. A románok viszont állandóan a háborús bűnösi mivoltát emlegetik.
- Ezt az állítást egyébként eddig senki sem bizonyította hitelesen.
- Ez valóban nem nyert bizonyítást. Birtokunkban van a helyi ügyészség által kiadott végzés, amelyben világosan le van írva, hogy a Wass Alberttel kapcsolatos rendezvényeken az EMI valójában nem az író életét, hanem irodalmi munkásságát népszerűsíti. Az ügyészségi dokumentum védelmet jelent számunkra azokkal szemben, akik azt állítják, hogy Wass Albert háborús bűnös volt, s mi pedig dicsőitjük.
- A magyarság, s azon belül a Székelyföld igaz, tehát mások által nem meghamisított történelmét miként próbáljátok megismertetni az itteni fiatalokkal?
- Rendszeresen rendhagyó történelemóra-sorozatot tartunk. Az eddig 28 alkalommal megtartott sorozatnak eddig nagy sikere volt. Az előadások tartására elsősorban helyi történelemtanárokat, illetve Sepsiszentgyörgy város és térsége múltjának kutatóit hívjuk meg. Célközönségünk elsősorban a fiatalság. Azt mondják, hogy a mai fiatalokat nem érdekli a történelem, de ez nem igaz, mert egy-egy jól megszervezett rendhagyó történelemóránkon esetenként száznál is több érdeklődő vesz részt. Egyébként szónokversenyt is szoktunk rendezni, s az idei március 15. ünnepség sepsiszentgyörgyi szónokát mi választottuk ki. Iochom Zsolt, az EMI szónoka a Duna TV közvetítésének jóvoltából ország-világ előtt kifejthette az Erdélyi Magyar Ifjúság ünnepi gondolatait. Tíz esztendős szünet után a diákegyesületek találkozóját is újraindítottuk. A Szent György Lovagja elnevezésű vetélkedőn középkori lovagi tornán bizonyíthatják ügyességüket a fiatalok.
Sepsiszentgyörgyi emisek a Turulmadár Ifjúsági Irodában (fotó: Ozsváth Csilla)
- Az EMI-tábor szintén gerenda a román, de még az anyaországi magyargyűlölő sajtó szemében is. Mi ezeknek a táboroknak a lényege?
- Az EMI országos táborát az idén ötödik alkalommal rendezzük meg Gyergyószentmiklóson. Legnagyobb jelentőséggel a gyergyószentmiklósi tábor bír, mert eddig is voltak ugyan hasonló rendezvények a Felvidéken és a Délvidéken is, de a több mint tízezer érdeklődőt vonzó EMI-tábor az mégiscsak a gyergyói, amely az idén augusztus 5-9. között lesz. A gyergyószentmiklósi tábor, akárcsak a múltban, az idén is a színes zenei kínálat mellett prózai és képzőművészeti értékeket is fölmutat, amelyekre úgymond, vevő a magyar fiatalság. Öt tematikus sátorban folynak majd az előadások, filmvetítések, hagyományörző tevékenység és az elmaradhatatlan borsátor. A nagyszínpadon zajlanak a hangversenyek s az idei föllépők közül kapásból megemlíteném a Transylmania, Kormorán, Ismerős Arcok, Beatrice, Kárpátia, Patrióta és a Zanzibár együttest.
- Milyen az EMI tevékenységének itteni sajtóvisszhangja?
- Érdekes módon ellentétben azzal a gyakorlattal, amelyet a magyarországi sajtó művel az ottani nemzeti szervezetekkel szemben, nálunk a magyar nyelvű sajtó nem fasisztázza és szélsőjobboldalizza, hanem inkább értékeli a tevékenységünket.
- A román nyelvű sajtó is ennyire visszafogott az EMI megítélése terén?
- A helybeli, tehát a háromszéki román sajtó, néha kirohanásokat intéz ellenünk, de ez nem nevezhető általánosnak. A román sajtónak két kedvenc vesszőparipája van: Wass Albert és az EMI-táborok. E két téma említésekor a helyi román sajtó dühbe gurul. Persze, tárgyilagos tudósításokat is szoktak közölni a rendezvényeinkről. Egy-egy nagyobb visszhangot kiváltó Wass Albert-rendezvényünkre vagy a Bolyai Egyetem visszaadásáért szervezett megmozdulásunkra, valamint az EMI-tábor rendezésére általában a román sajtó is fölkapja a fejét.
A háromszéki Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) az anyaországból és Erdélyből a hozzájuk hasonló értékrendet valló ifjúsági szervezetekkel ápolnak kapcsolatokat. A változó politikai érdekek képviselete helyett inkább tanítanak, fölvilágosítanak, kiállításokat rendeznek, játszótereket és kórházi gyermekosztályokat újítanak föl. Szentül hiszik: Székelyföld autonómiájának elnyerése csupán idő kérdése, de a sikerért meg kell dolgozni.
Az EMI háromszéki területi szervezetének fiataljaival Sepsiszentgyörgyön készült interjú első részében megszólalt Nemes Előd elnök, s a mostaniban rajta kívül beszélgetünk Furus Levente alelnökkel és Kis Hunor Pál elnökségi taggal.
Furus Levente, az EMI háromszéki területi szervezetének alelnöke 27 éves, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán diplomázott. Ő a sepsiszentgyörgyi Turulmadár Ifjúsági Iroda vezetője.
Furus Levente, balodalt (Fotó: Ozsváth Csilla)
Kis Hunor Pál 20 éves, ősztől a bukaresti Építészeti Egyetem geodézia szakának másodéves hallgatója, az EMI háromszéki szervezetének elnökségi tagja és nemzetközi projektfelelőse.
- Milyen szervezetekkel létesítettetek kapcsolatokat az anyaországból?
- Furus Levente: Elsősorban a testvérszervezetünkkel, a kenderesi és a délvidéki EMI-tábor szervezőjével, az Egyesült Magyar Ifjúsággal van jó kapcsolatunk, de az országos EMI-től függetlenül a háromszéki szervezet igyekszik saját maga is megismerkedni az anyaországiakkal. Így például az Európai Unió támogatta Fiatalok Lendületben elnevezésű program keretében felvettük a kapcsolatot az egri fiatalokkal. A Kisteleki Városvédő- és Szépítő Egylettel létrejött kapcsolatnak köszönhetően az ottani fiatalok eljönnek hozzánk négy napra és megismerik a háromszéki magyarság kultúráját és mindennapi életét, majd mi utazunk a Csongrád megyei Kistelekre és tanulmányozzuk az ő településük és környezetük helyi jellegzetességeit.
Kertész Brigitta és Mihály István sepsiszentgyörgyi emisek (Fotó: Ozsváth Csilla)
- Hogyan összegeznéd dióhéjban az EMI értékrendjét?
- Furus Levente: Értékrendünk legfontosabb alkotóinak a magyarságtudatot, kultúránk, hagyományaink megőrzését és tudatosítását, fiataljaink itthon tartását, valamint a gyermekvállalásra való ösztönzést tekintjük. Magyarán, legyen minél több gyermek, mert erre van nagy szükség nálunk.
- Nem születik elég gyermek a székelyföldi magyar családokban?
- Furus Levente: Az itteni családtámogatási rendszer bevezetése óta kicsit a magyaroknál is megnőtt a születendő gyermekek száma. Viszont, ha összességében vizsgáljuk, a magyarság fogyatkozik. Igaz, hogy a románok is fogynak, de nem olyan mértékben, mint mi. Ne felejtsük el, hogy mi csak másfélmillióan vagyunk, ők meg tizennyolcmillióan.
- Nemes Előd: A székelyföldi magyarság fogyásának mértéke nagyjából megfelel a romániai országos tendenciának. A szórványmagyarság fogyatkozása azonban két-háromszoros. A szórványban ezenkívül gyorsabb ütemű az asszimiláció és a kivándorlás mértéke, mert az ottani magyarság nem élhető körülmények között van, s ezért szinte menekülnek abból a magyartalan világból. Ugyanez vonatkozik Belső-Erdélyre, így Kolozsvárra és Kolozs megyére, ahol a magyarság fogyása két-háromszorosa az országos átlagnak.
Sepsiszentgyörgyi emisek a magyargyűlölő román Stela Buda kitüntetése ellen (Fotó: archív)
- A jelenlegi Románián belül kikkel, milyen szervezetekkel ápoltok jó viszonyt?
- Nemes Előd: Elég jó kapcsolatunk van a Magyar Ifjúsági Tanáccsal, amellyel már több közös rendezvényünk is volt. Besegítettünk nekik az Áldás, népesség mozgalomba és a Civil Suli elnevezésű konferenciasorozatukba, s ők is rendszeres résztvevői, illetve előadói az általunk rendezett EMI-táboroknak. Megyei szinten az unitárius Dávid Ferenc Ifjúsági Egylettel és a különböző cserkészcsoportokkal sikeres az együttműködésünk.
- Furus Levente: Ne felejtsük ki a Nemes Előd által említett szórványvidékeket. Nemrégiben építettünk ki igen jó kapcsolatokat Maros megyében. A szászrégeni magyar fiatalokkal például rendezünk közös kulturális esteket ősszel. A kölcsönös látogatásokkal szeretnénk tanulni egymástól, mert mi, akik tömbmagyarságban vagyunk, másképpen éljük, élhetjük meg magyarságunkat, mint ők a szórványban.
Emisek a Bolyai Egyetemért Sepsiszentgyörgyön (Fotó: archív)
- Hála Istennek az egykori bolsikat is fölvonultató RMDSZ politikai monopóliuma megtört, s az erdélyi magyarságnak két nagyobb politikai érdekképviselete is van. Az EMI melyikhez áll közelebb?
- Nemes Előd: Mindig függetlenként igyekeztünk meghatározni önmagunkat, mert az erdélyi magyar politikai paletta elég képlékeny, amit legutóbb Tőkés Lászlónak az RMDSZ-szel való közös EP-választási indulása is bizonyít. Tőkés lépése az EMI-ben még a vezetőket is elkeserítette, s a történtek után mi egyik párttal, illetve szövetséggel sem kívánunk szorosabb együttműködést létesíteni.
- Ha jól értem, csalódást okozott nektek, hogy Tőkés László ismét egy palettára került Markó Bélával?
- Nemes Előd: Nem általánosítanék, hogy emiatt minden tagunkat csalódás érte, de egyes EMI-vezetők igenis csalódtak.
- Mivel indokolták a csalódottságukat?
- Nemes Előd: Az EMI több tagszervezete derekasan kivette részét Tőkés László két esztendővel ezelőtti EP-kampányából, amikor még függetlenként indult a választáson. Ezek a tagszervezetek és az egyes vezetők csalódásként élték meg az RMDSZ és Tőkés László összeborulását. Persze, voltak olyanok is, akiket nem ért nagy csalódás, mert azt az elvet vallják, hogy a politikán kívül is van rengeteg tennivalónk. Egyéb teendőnk mellett játszótereket és kórházi gyermekosztályokat újítunk föl. Tehát vannak maradandó értékű dolgok, míg a pártmunka mindig alá van vetve a politikai széljárásnak és érdekeknek.
- Kis Hunor Pál: Az EMI tevékenységéről szólva meg kell említenünk, hogy tavaly ősszel rendeztük meg a Wass Albert-hetet, amelynek fénypontja az Ismerős Arcok zenekar és a velük együtt föllépő Simó József, aki ezúttal is a nagy erdélyi író és költő verseit szavalta. Több városban is megrendeztük a Wass Albert-hetet, így Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön. Jó volt látni azt, hogy olyan sok magyar ember összegyűlt ezekre a hangversenyekre, s aki ott volt, az könnyes szemmel távozott a helyszínről.
- Megvalósíthatónak tartjátok-e Székelyföld autonómiáját?
- Nemes Előd: Természetesen megvalósítható, reális elképzelésnek tartjuk. Meggyőződésünk szerint nem az a kérdés, hogy Székelyföld autonómiája megvalósul-e, hanem inkább az, mikor. Ha egy nép teljes odaadással kívánja az autonómiát, akkor előbb-utóbb eléri ezt a célt.
- Traian Basescu, román elnök nemrégiben kijelentette, hogy Székelyföld soha nem kap autonómiát.
- Nemes Előd: Székelyföld akkor is lesz, amikor Basescu már nem. Az EMI fölvállalta, hogy népszerűsíti a fiatalok körében a különböző autonómiaformákat. S ha autonómiát követelő megmozdulásokra kerül sor, azokon mi is mindig tevékenyen részt veszünk. Tudjuk, hogy az autonómia követelésének nem az EMI a legfőbb mozgatórugója, mert erre a célra ott van a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt. S amint mondtam, az EMI kiveszi részét ebből a küzdelemből. Tagjaink tevékeny részt vállaltak az autonómia iránti népszavazásból is.
Kis Hunor Pál: Az EMI-táborban is mindig fő téma az autonómia kérdése, s minden nyáron meghívjuk a Bécsben élő Eva-Maria Barkit, aki nagy segítőnk ebben a küzdelemben. A táborban megvitatjuk azt is, hogy mi, EMI-s fiatalok, mit tehetünk ezért a célért, hogyan érhetjük el az autonómiát. S ami talán a legfontosabb: a fiatalokkal megismertetjük azt, hogy végül is miért kell nekünk az autonómia. Sajnos az autonómiát sokan úgy állítják be, mint valami rosszat.
- Magyarok is rossznak mondják?
- Kis Hunor Pál: Azt nem mondanám, hogy magyarok is, de a románok szinte egyértelműen rossz elképzelésnek tartják. A mi fejlődésünk szempontjából viszont az autonómia létfontosságú. A fiataloknak mindig elmondjuk, hogy nem igaz az állítás, miszerint az autonómia elnyerése után a románokat kizárjuk majd a székelyföldi közéletből, s minden románnak rossz lesz. Az autonómia másokat nem zár ki, de számunkra biztosítja a gazdasági és kulturális fejlődést, s általa lehetővé válik szülőföldünk fejlesztése, amiről jelenleg nem is beszélhetünk.
- Furus Levente: Szentül hiszünk abban, hogy egyszer elnyerjük az autonómiát, de mi addig is dolgozunk, mert az autonómiát ingyen nem adják. A fiatalokat nevelni kell az autonómiára, hiszen ezt az iskolában nem oktathatják nekik. A fiatalokban tudatosítani kell azt, hogy aki eltávozott, annak haza kell jönni-e Székelyföldre, itthon kell vállalkoznia, dolgoznia, még akkor is, ha jelenleg nem valami rózsás a gazdasági helyzetünk.
- Kis Hunor Pál: Előbb elhangzott az a kérdés, hogy ellenzik-e magyarok is az autonómiát. Mégis azt kell mondanom, hogy igen, de ezek az emberek nem rosszindulatból, hanem tudatlanságból vélekednek így. S ezért fontos, hogy az EMI-táborokban is minél több fiatalnak magyarázzuk el az autonómia lényegét.
Az Erdélyi Magyar Ifjak tabutémákat feszegetnek
Emisek és vármegyések a sepsiszentgyörgyi Szabadságharc-emlékműnél (Fotó: archív)
Játszótéravató emisek (Fotó: archív)
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) jól fölkészült, nemzetileg is elkötelezett magyar- és földrajztanárok képzésére is szeretné visszaállítani az elrabolt Bolyai Tudományegyetemet. A többségi románságba való beolvadást az emberek művelésével, a szülőföldön maradással, a gyermekszületések számának növelésével és egy nemzeti elkötelezettségű anyaországi kormány támogatásával szeretnék megfékezni.
Emisek az Ismerős Arcokkal (Fotó: archív)
A háromszéki Erdélyi Magyar Ifjak vezetőivel Sepsiszentgyörgyön készített interjú első két részében megismert Nemes Előd elnökkel, Furus Levente alelnökkel és Kis Hunor Pál elnökségi taggal sorozatunk utolsó részében az erdélyi magyar oktatás nehézségeiről, Trianonról és az itteni magyarság beolvadásának megelőzési lehetőségeiről beszélgetünk.
Az EMI egyik tüntetésén azt is követeltétek, hogy oktassák magyar nyelven a földrajzot. Gondolom, a történelemmel is ez a helyzet.
Nemes Előd: Itt, Erdélyben a magyar-, földrajz- és a történelemtanároknak igen nagy a felelősségük. Sokan közülük tudják is ezt, és igyekeznek a gyermekeknek többet és mást is tanítani a központilag előírtnál. Az ilyen tanárok a diákjaikat honismereti kirándulásokra viszik, s a tananyag mellett mást is oktatnak nekik. Ám a multikulturálisnak is mondott Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatáspolitikájának eredményeként egyre több motiválatlan, szakmailag alacsony szintű magyar nemzetiségű történelemtanár kerül ki ebből a tanintézetből. Csak Kovászna megyében tíz évvel ezelőtt több mint ötven történelemtanári állás volt betöltetlen. Manapság azonban a tanárok szinte versengenek a helyekért, de a túlkínálattal egyfajta szakmai fölhígulás is tapasztalható.
Hogyan látjátok ilyen körülmények között az erdélyi magyarság, s azon belül a fiatalság jövőjét?
Furus Levente: Természetesen derűlátóak vagyunk. Mi, emisek úgy tartjuk, sosem szabad azt mondani, hogy ezt vagy azt nem lehet megvalósítani. Elsősorban pozitív gondolkodásmódra van szükség. Mi hiszünk Székelyföld autonómiájában és az önálló Bolyai Egyetem visszaadásában. Itt van például az EMI-táborok története. Bármennyire is igyekeznek egyesek befeketíteni az EMI-t, s a táborok tevékenységébe mindenfélét belemagyarázni, a kutya ugat, a karaván halad, s mi meg tesszük a dolgunkat.
Mi a bajuk egyeseknek az EMI-vel, s az EMI-táborokkal?
Furus Levente: Elhallgatják a valódi tevékenységünket. Amint mondtam, az akadékoskodás ellenére az EMI-táborok népszerűsége évről-évre növekszik. Az első esztendőben ezer körüli, míg tavaly már 15 ezer résztvevőnk volt. Az EMI a gáncsoskodások ellenére elindított olyan, korábban az erdélyi magyarság körében nem létezett tevékenységet és gondolatokat, mint például az EMI-tábor, a Trianon-film vetítése vagy az önálló Bolyai Egyetem visszaadásáért szervezett tüntetések.
Emisek és vármegyések a sepsiszentgyörgyi Szabadságharc-emlékműnél (Fotó: archív)
Nemes Előd: Az EMI egyik nagy erénye, hogy eddig elhallgatott, a szőnyeg alá söpört tabutémákat dobott be az erdélyi köztudatba, így például a trianoni diktátumot, Wass Albert személyét és a Bolyai Egyetem ügyét.
A Trianon-témára harapnak-e a románok?
Nemes Előd: Igen. A románok köztudatában, amint az erdélyi magyarság egy részéében is, a film levetítéséig Trianon egyszerűen nem létezett, de a vetítés óta a románok is érzékeny témaként kezelik. Azóta a román sajtó is kiemelt figyelmet szentel a Trianon-megemlékezéseknek. Sepsiszentgyörgyön is a Trianon-film nagy sikerű vetítése óta tartanak minden évben megemlékezést a magyarok, míg korábban szinte kizárólag szakmai körökben beszéltek erről a témáról. A film vetítése után készült egy fölmérés, amelyből kiderült: az itteni fiataloknak csupán 48-49 százaléka tudott helyes választ adni arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen mi is történt Trianonban. Képzelheted, mi lehetett a helyzet a Trianon-film vetítése előtti időkben.
Fönnáll-e a veszélye annak, hogy a székelyföldi, s azon túl az erdélyi magyarság beleolvad a román többségbe?
Furus Levente: Szerintem nem olvad bele. Ám a beolvadás elkerülése érdekében ki kell nevelnünk egy olyan öntudatos magyar nemzedéket, amely meg tudja és meg akarja őrizni a magyar nemzetiségét. Székelyföldnek igen nagy a felelőssége a szórványmagyarsággal szemben. De nagy a szülők, pedagógusok és az egész társadalom felelőssége is ezen a téren. S még valami: nem mondom azt, hogy egyenesen ellenállás, de egy kicsit jobb magyar vezetői hozzáállás, rálátás kellene erre a régióra azért, hogy az erdélyi magyarság megmaradjon magyarnak.
A derűlátás mellett arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy Erdélyben sok a vegyes házasság, aminek a vége a magyarság beolvadása lehet.
Nemes Előd: Az erdélyi magyarság fogyását három tényező határozza meg: Az asszimiláció, a kivándorlás és a kevés születendő gyermek. A szociológusok szerint az erdélyi magyarság fogyatkozását mindössze öt százalékban idézi elő az asszimiláció, tehát a vegyes házasságok. Székelyföldön nem olyan sok a vegyes házaspár, hiszen mindössze ezer ilyen kapcsolatról tudunk, s ez a 720 ezres székely lakossághoz képest nem túl magas. Persze, Belső-Erdélyben, Partiumban és a szórványvidéken a vegyes házasság is hatványozottan fordul elő. Az asszimilációt csak akkor sikerül megfékezni, ha majd erős és a magyarságért cselekedni is hajlandó anyaország áll a hátunk mögött.
De mindenekelőtt a magyar nyelv státuszát kell megszilárdítanunk Erdélyben. A kétnyelvűség fontosságára az erdélyi magyar politikusok eddig még nem éreztek rá kellőképpen. Pedig nagy jelentősége van például annak, hogy az üzletekben és másutt kétnyelvű föliratok legyenek. Mert ha nincsenek kétnyelvű föliratok, az ember tudatába szép lassan beivódik az, hogy már itt sem, ott sem szólalhat meg magyarul. S ez is hozzájárul az asszimiláció fölerősödéséhez. Szerintem az előbb említett három folyamat, az asszimiláció, kivándorlás és a kevés születendő gyermek problémája közül egyik sem visszafordíthatatlan, orvosolhatatlan, de mindegyikért hosszú és kitartó csatát kell vívnunk.
De mindenekelőtt a magyar nyelv státuszát kell megszilárdítanunk Erdélyben. A kétnyelvűség fontosságára az erdélyi magyar politikusok eddig még nem éreztek rá kellőképpen. Pedig nagy jelentősége van például annak, hogy az üzletekben és másutt kétnyelvű föliratok legyenek. Mert ha nincsenek kétnyelvű föliratok, az ember tudatába szép lassan beivódik az, hogy már itt sem, ott sem szólalhat meg magyarul. S ez is hozzájárul az asszimiláció fölerősödéséhez. Szerintem az előbb említett három folyamat, az asszimiláció, kivándorlás és a kevés születendő gyermek problémája közül egyik sem visszafordíthatatlan, orvosolhatatlan, de mindegyikért hosszú és kitartó csatát kell vívnunk.
Játszótéravató emisek (Fotó: archív)
Ebben az ügyben mit vártok a budapesti kormánytól?
Nemes Előd: A magyar kormánytól sokkal határozottabb kiállást várunk a székelyföldi autonómiatörekvések támogatása terén, s ezenkívül szeretnénk, hogy a budapesti Külügyminisztérium a mostaninál erőteljesebben reagáljon a magyarokat ért sérelmekre és hátrányos megkülönböztetésekre. Nem tartjuk túlzott elvárásnak azt sem, hogy Budapest néha gyakoroljon nyomást az itteni magyar pártokra is, ha úgy látják, hogy nem megfelelően végzik az érdekvédelmi munkájukat.
Hering József
(10 votes, average: 4.30 out of 5)
Loading ...
Loading ...
Mi a véleményed?