Gábor Áron halálának 160. évfordulója alkalmából július 2-án,  csütörtökön 18.00 órai kezdettel a Kovászna Megyei Művelődési Központ Rendhagyó történelemórát szervez.

Előadók: Cserey Zoltán történész és Demeter Lajos kutató.
Helyszín: a Bod Péter Megyei Könyvtár Kék terme. Társzervező az Erdélyi Magyar Ifjak. A szervezők mindenkit szeretettel várnak.

Az első ágyú neve: Jancsi

Gábor Áron (Bereck, 1814. november 27. – 1849. július 2.) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője és tüzértisztje volt, aki a csatamezőn vesztette életét.

Az ágyúöntés lehetőségét már az 1848. október 6-án tartott Székely Nemzeti Gyűlésen felvetette, az ellenállás mellett döntő gyűlés azonban nem vette komolyan a javaslatot.

Az ötlet Sepsiszentgyörgyön került újra elő, amikor Puchner császári tábornok feltétel nélküli megadásra szólította fel a várost. Az összehívott népgyűlés november 12-én megfelelő fegyverek hiányában már-már a megadás mellett döntött, amikor Gábor Áron felajánlotta, hogy a fülei hámorban ágyúkat gyárt, és a maga öntötte ágyú torka elé áll, ha a próbalövéssel nem talál célba. Szavait a székelyek nagy lelkesedéssel fogadták.

Az ágyúkat Gábor Áron ki is öntötte a Magyarhermány melletti Bodvajon. Először november 30-án, a hídvégi csatában használták őket, és a székelyek megnyerték az ütközetet. Puchner azt hitte, hogy a székelyeknek francia tüzérsége került. Az első ágyú neve Jókai Mór cikke szerint Jancsi volt.

A bodvaji kohót az osztrák hadsereg 1848 decemberében feldúlta, ezért Gábor Áron Kézdivásárhelyen folytatta az ágyúöntést, Túróczi Mózes rézműves műhelyében. A tüzéreket is ő képezte ki, főleg kézdivásárhelyi diákok közül.

1849. március 24-én Bem József tüzér őrnagynak nevezte ki. Májusban Debrecenbe, a kormány székhelyére küldték, ahol Kossuth Lajos a székelyföldi hadigyárak igazgatójának nevezte ki, a kézdivásárhelyi gyárnak pedig hatvanezer forintos segélyt utaltak ki.

Gábor összesen 93 ágyút öntött (bár a számot illetően nem egyeznek a különböző források).

Gábor Áron a kökösi csatában, a háromszéki önvédelmi erők és az orosz cár csapatai közti tüzérségi összecsapásban vesztette életét, amikor bal mellén hatfontos ágyúgolyó találta el. Testét először Uzonban hantolták át, a harcok végén került a közeli Eresztevénybe. A református templom kertjében van végső nyughelye.

Tevékenysége nagyban hozzájárult a magyar csapatok erdélyi katonai sikereihez.
Gábor Áron élete, tudásvágya, önfeláldozó hazaszeretete méltán lehet példa minden fiatal számára.