Az Egyesült Magyar Ifjúság ezúton köszöni meg a több mint száz pályázó részvételét és kitartó munkáját. Bár nem tudunk minden pályázót díjazni, de őszinte örömmel tölt el bennünket, hogy elküldtétek munkátokat és együtt emlékezhettünk az 56-os forradalom és szabadságharc évfordulóján.

Eredmények:

1. Két tábla története: Lovász Lilla, Szolnok
2. Október tűzvirága: Jarosevits Edina, Kézdivásárhely
3. Képek: Jenes Zoltán, Drégelypalánk

Wittner Mária értékelése:

1. helyezett: Alapos kutatómunka eredménye. Sok eleme fényt derít az igazságra, melyre a cím is utal.

Tárgyilagos, alapos munka, melyeket fotókkal is alátámaszt.

2. helyezett: Szoktam mondani, a halál megelőzött, mert lekéstem egy fontos találkozást időhalogatás miatt. Edina nem késte le, mert a nagy kaszás előtt sikerült szóra bírni egy átélőt-túlélőt. A tárgyilagosság mellett, ott lüktet írásában az emberi szenvedés, a helytállás, de a figyelmeztetés is- a felejtés, mely ismétlésre kényszerít bennünket, még történelemből is.

3. helyezett: Egy családi fotó, egy kép, ami nekünk csak egy kép maradna, ha nem tárulna fel egy sötét, fájdalmas és mégis egy karakteres múlt a dédunoka írásából. Tette „bűne”- az emberi humanitás.
Embernek maradni a poklok poklában keveseknek sikerült. Pintér Józsefnek igen.

Igyekeztem elfogulatlanul dönteni, bár bevallom, a második, harmadik helyezett lelkileg mélyebben megfogott, mégis az első helyezett a „a két tábla története”, melynek a címválasztása is sokat mondó, túl azon, hogy alapos kutatómunka eredménye, számomra is új elemekkel.
Nehéz volt a válogatás, mert kitűnő pályamunkákat ismertem meg.
Gratulálok a fiataloknak az életben tartott emlékezéshez.
Azt hiszem, ha az utolsó 56-os harcos is elmegy az örök vadászmezőkre, lesz ki tovább viszi a lyukas zászlót. Melyen a lyuk, mára már Krisztus sebét, vagy egy golyó ütötte sebet szimbolizál.
Remélem egyszer begyógyul ez a seb.

Köszönettel: Wittner Mária