Árkos – Kőröspatak – Kálnok

Célunk többek között: megismerni múltunkat, értékeinket, tudni, hol vagyunk és hova tartunk. Elképzeléseink szerint úgy kell, illetve úgy lehet magyarnak megmaradni, ha újratanuljuk, kik vagyunk, megismerjük értékeinket, múltunkat és megéljük kultúránkat. Ha ez megtörténik, nem kell már “védekezésről” vagy “ellenállásról” beszélnünk, hiszen ha az ember megismeri önmagát, tudja, honnan indult, hol van most és merre tart, nem kell lépten-nyomon elgondolkodnia azon, mi jó neki és mi nem.

Ennek szellemében kerekedtünk fel egy szép tavaszi napon és a környező falvakba kerékpártúrát szerveztünk. Árkost, Kőröspatakot és Kálnokot érintettük az első túrán.

Árkos.  Írásos dokumentumokban 1332-ben szerepel először, a pápai tizedjegyzékben, Arkus néven.  Elsőként a csodaszép kastélyt tekintettük meg. Az árkosi Szentkereszti-kastély ma művelődési központ. Építtetője  Szentkereszti Zsigmond volt, aki huszár őrnagyi rangban állt a szabadságharc oldalára, s ezért Nagyszebenben börtönt is szenvedett. A kastélyt övező arborétumban-dendrológiai parkban egy jó órát elidőztünk, körbesétáltuk a tavat is. A falu műemlék értékű objektuma az unitárius vártemplom, melyet megtekintettünk. Innen ma két harang szól a hívekhez. A kisebbik  harang műemlék jellegű, latin felirattal. Évszám 1788. A nagyobbik felirata: Az egy igaz isten dicsőségére öntetett az árkosi unitárius egyházközség unitárius híveinek adományából 1925. Ez a harang nagyságát tekintve a sepsiszentgyögyi  mellett  a  mai megye legnagyobb harangja. Az árkosi templomvár egyik bástyájában megtekintettük a helybeli Dahlström Kálmán Művelődési Egyesület  néprajzi gyűjteményét is, baráti viszonyban vagyunk az egyesület egyik lelkes helyi kutatójával, Bálinth Zoltánnal.

A várkapu előtt  áll a háromszéki önvédelmi harc és a millecentenárium közös emlékkopjafája. A háromszéki  önvédelmi harc idején a faluból 60-an haltak meg. Többjüknek szerep jutott az 1854-es Makk-féle forradalmi megmozdulásban. Utunkat a szomszédos falu, Kőröspatak fele vettük.

Sepsikőröspatak. Restaurálás alatt  levő építészeti emléke az eredetileg reneszánsz stílusban épült Kálnoki- kastély de megtekintettük a  falu közepén álló  református templomot is.
A Kálnoky grófok ősi udvarháza a Kőrös patak völgyében épült. 1652-1664-es bevésett évszámok bizonyítják, hogy  már ekkor lakták. A Vadas felé vezető Fenyős-tetőn állt Sepsikőröspatak és a környék legrégibb kora feudális vára. A leégett palánkvárra kőből rakott vár épült.
A falu mellé tervezett mesterséges tó, leendő szabadidőközpont mellett is elidőztünk, tehetetlenül szemléltük a brassói és temesvári rendszámú autók sürgését-forgását a tó körül. Felmerült bennünk a szabadidőközpont majdani előnyeivel együtt járó hátrányok sorozata is: a leszegényedett székelység földjeit itt is idegenek vásárolják fel majd őrült iramban, hogy a tó előnyeit minél jobban kiaknázhassák. Mi pedig pénz nélkül, tehetetlenül szemléljük a folyamatot, mely a napjainkban elcigányosodó, majd később esetleg elrománosodó falu maradék magyar közösségét a mélybe húzza.
Egy csoportkép készítése után a községhez tartozó Kálnok fele indultunk.

Kálnok Az 1567-I regestrumban Kalnok néven 11 kapuval szerepel.  Egyik értékes népi építészeti emléke a kazettás mennyezetű  unitárius templom, melyet a kántor készségesen megmutatott nekünk, fényképeket is készítettünk. Mellette áll egy  zsindellyel fedett harangláb. Épült 1761-ben. A haranglábat meg is másztuk, szép a kilátás a falura fentről. Kálnokon szénbánya is működött a múlt század első felében. Az onnan kibányászott lignitet német földön lepárolták. A faluban alkotott az alsóháromszéki fafaragás mestere, Bálint András (1900-1980), kinek ma is sok tanítványa  él és farag a vidéken. Elhatároztuk, hogy még visszatérünk ebbe a szép kis falucskába.