EMI Háromszék - Erdélyi Magyar Ifjak » Rendhagyó Történelemóra

II. Világháborús hadinaplót mutatott be Illésfalvi Péter Sepsiszentgyörgyön

EMI — Sat, 12 Dec 2009 09:45:00 +0000

December 10-én zajlott a Rendhagyó Történelemóra-sorozat keretén belül a Besztercei hegyitüzérek a Kárpátokban című hadinapló sepsiszentgyörgyi bemutatója a Székely Nemzeti Múzeum Bartók termében.

Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezetének elnöke nyitotta meg az előadást és a jelen levő fiatalok figyelmébe ajánlotta az előadókat.

A Tortoma Könyvkiadót és a kiadó köteteit Demeter László igazgató ismertette. A legnépszerűbb kiadvány Kisgyörgy Zoltánnak a Háromszéki vártúra kalauza, de Zathureczkyné Zelch Manci receptkönyve is nagy siker Erdővidéken. A Tábornokok földje, Erdővidék valamint a Honvédnévkönyv (Sepsiszentgyörgyiek 1848-1849-ben) is figyelemre méltó kiadványok. A Híres helyek sorozat első kiadványában a vargyasi Daniel-kastélyról, a Híres emberek sorozat első kiadványában pedig Benedek Elekről szerezhetnek érdekes információkat a fiatalok.

A baróti Tortoma Könyvkiadó a közelmúltban indított első és második világháborús emlékiratokat bemutató sorozatot Hadinapló Könyvek címmel. A sorozat szerkesztője Illésfalvi Péter hadtörténész, főmuzeológus, a sorozat első kötete Varga Ferenc Besztercei hegyitüzérek a Kárpátokban című kötete. Illésfalvi Péter előadásában kiemelte, hogy a legtöbb világháborús hadi dokumentumot bizalmi célokból megsemmisítették a front közeledtével, így a honvédek által vezetett hadinaplók hasznos kiegészítésként szolgálhatnak a hadtörténészek számára. Így történt ez Varga Ferenccel is, aki budapesti létére a besztercei hegyitüzérekhez vonult be és lejegyezte a II. Világháború fronton megélt történéseit valamint fogsága első napjait is.

A hadinapló székelyföldi bemutató turnéja Marosvásárhelyen zárult.

EMI közlemény

Rendhagyó Történelemóra: II. Világháborús hadinaplót mutat be Illésfalvi Péter

EMI — Fri, 04 Dec 2009 12:39:20 +0000

Az Erdélyi Magyar Ifjak és a baróti Tortoma könyvkiadó tisztelettel meghívja a Besztercei hegyitüzérek a Kárpátokban című hadinapló bemutatójára.

Helyszín: Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók terme

Időpont: december 10, csütörtök, 18 óra

A Besztercei hegyitüzérek a Kárpátokban című kötetet bemutatja és a magyar hegyitüzérség történetéről előadást tart Illésfalvi Péter történész, főmuzeológus (Budapest), a kötet szerkesztője. A baróti Tortoma Könyvkiadót és könyveit bemutatja Demeter László, a kiadó vezetője.

A baróti Tortoma Könyvkiadó a közelmúltban indított első és második világháborús emlékiratokat bemutató forrásközlemény sorozatot Hadinapló Könyvek címmel. A sorozat szerkesztője Illésfalvi Péter hadtörténész, főmuzeológus. A sorozat első kötete Varga Ferenc Besztercei hegyitüzérek a Kárpátokban című kötete. A kötetet először a nyíregyházai Jósa András Múzemban mutatták be. December 7-11 között lesz a kötet székelyföldi bemutatója, melyre tisztelettel meghívjuk Önt, családját és barátait. A kötetről bővebben olvashatnak a világhálón a következő címen: http://www.hungarianarmedforces.com/vargaf.htm

A helyszínen a kötet és a kiadó más könyvei is megvásárolhatók:

• Nagybaczoni Molnár Ferenc: Tábornokok földje, Erdővidék

• Demeter Lajos – Demeter László: Honvédnévkönyv. Sepsiszentgyörgyiek 1848-1849-ben

• Kisgyörgy Zoltán: Háromszéki vártúra kalauz

• Fehér János: A vargyasi Daniel-kastély (Híres Helyek sorozat 1.)

• Szabó Zsolt: Benedek Elek (Híres Emberek sorozat 1.)

• Baróti Szabó Dávid: Kisded szótár

• Zathureczkyné Zelch Manci receptkönyve

A bemutató körút állomásai:

• Csíkszereda, december 7., hétfő 19.00 óra, Hargita Megyei Kulturális Központ pinceklubja

• Barót, december 8., kedd 19.00 óra, Erdővidék Múzeuma, Kászoni Gáspár terem

• Székelyudvarhely, december 9., szerda 18.00 óra, Városi Könyvtár, Látvány- és hangzóanyag részleg

• Sepsiszentgyörgy, december 10., csütörtök 18.00 óra, Székely Nemzeti Múzeum, Bartók terem

• Marosvásárhely, december 11., péntek 18.00 óra, az unitárius egyházközség Bolyai téri tanácsterme

Fegyverforgatás és tollforgatás

A hadba vonult ember, mióta birtokolja az írni tudás képességét, nem csak a fegyvert, hanem a tollat is forgatta. A harctéren vezetett napló külön műfaj, amely a magyar hadtörténelemmel foglalkozó irodalom mostohagyermekének tekinthető. Azonban a szintézismunkák évtizedei után mára eljött az ideje azoknak a kiadványoknak is, ahol az ember áll a középpontban.

Az első, vagy második világháborús frontjegyzeteket, visszaemlékezéseket feldolgozó “Hadinapló Könyvek” című sorozatával a baróti Tortoma Könyvkiadó kettős célt tűzött maga elé: az előtanulmányokkal és lábjegyzetekkel ellátott kötetek egyfelől forráskiadványként szolgálnak a kutatók számára, másfelől érdekes kortörténeti dokumentumot és a háború “alulnézetből” történő megvilágítását jelenthetik a szélesebb olvasóközönségnek is.

Hegyitüzérek?

Erre a szóra ma már egyre kevesebben kapják fel a fejüket, az emberek nagy része nem is tudja, mit takar ez a fogalom. A mai nemzedékhez tartozók közül csak azoknak mond ez valamit, akik valamilyen okból jártasak a katonai szakmában, vagy a hadtörténelemben. Varga Ferenc 1941 és 1944 között a Magyar királyi Honvédség tartalékos zászlósaként teljesített szolgálatot egy olyan különleges tüzéralakulatnál, amelyet fegyverzete és felszerelése alkalmassá tett a hegyek közt megvívandó harcra. Az észak-erdélyi Beszterce városában és környékén töltött katonaidejének főbb állomásait és harctéri élményeit naplójába is lejegyezte, s az túlélve az elmúlt fél évszázadot, most kerül először a nagyközönség elé.

A kötet lapjain egy eltűnt világ alakjai elevenednek meg, azonban a lejárt idők tanúi hirdetik a jövendőnek, hogy a harminchármas hegyitüzérek megtették kötelességüket, amikor a haza fegyverbe szólította őket!

XXVIII. Rendhagyó Történelemóra: 160 éve halt meg Gábor Áron

EMI — Tue, 30 Jun 2009 17:17:33 +0000

Gábor Áron halálának 160. évfordulója alkalmából július 2-án, csütörtökön 18.00 órai kezdettel a Kovászna Megyei Művelődési Központ Rendhagyó történelemórát szervez.

Előadók: Cserey Zoltán történész és Demeter Lajos kutató.
Helyszín: a Bod Péter Megyei Könyvtár Kék terme. Társzervező az Erdélyi Magyar Ifjak. A szervezők mindenkit szeretettel várnak.

Az első ágyú neve: Jancsi

Gábor Áron (Bereck, 1814. november 27. – 1849. július 2.) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője és tüzértisztje volt, aki a csatamezőn vesztette életét.

Az ágyúöntés lehetőségét már az 1848. október 6-án tartott Székely Nemzeti Gyűlésen felvetette, az ellenállás mellett döntő gyűlés azonban nem vette komolyan a javaslatot.

Az ötlet Sepsiszentgyörgyön került újra elő, amikor Puchner császári tábornok feltétel nélküli megadásra szólította fel a várost. Az összehívott népgyűlés november 12-én megfelelő fegyverek hiányában már-már a megadás mellett döntött, amikor Gábor Áron felajánlotta, hogy a fülei hámorban ágyúkat gyárt, és a maga öntötte ágyú torka elé áll, ha a próbalövéssel nem talál célba. Szavait a székelyek nagy lelkesedéssel fogadták.

Az ágyúkat Gábor Áron ki is öntötte a Magyarhermány melletti Bodvajon. Először november 30-án, a hídvégi csatában használták őket, és a székelyek megnyerték az ütközetet. Puchner azt hitte, hogy a székelyeknek francia tüzérsége került. Az első ágyú neve Jókai Mór cikke szerint Jancsi volt.

A bodvaji kohót az osztrák hadsereg 1848 decemberében feldúlta, ezért Gábor Áron Kézdivásárhelyen folytatta az ágyúöntést, Túróczi Mózes rézműves műhelyében. A tüzéreket is ő képezte ki, főleg kézdivásárhelyi diákok közül.

1849. március 24-én Bem József tüzér őrnagynak nevezte ki. Májusban Debrecenbe, a kormány székhelyére küldték, ahol Kossuth Lajos a székelyföldi hadigyárak igazgatójának nevezte ki, a kézdivásárhelyi gyárnak pedig hatvanezer forintos segélyt utaltak ki.

Gábor összesen 93 ágyút öntött (bár a számot illetően nem egyeznek a különböző források).

Gábor Áron a kökösi csatában, a háromszéki önvédelmi erők és az orosz cár csapatai közti tüzérségi összecsapásban vesztette életét, amikor bal mellén hatfontos ágyúgolyó találta el. Testét először Uzonban hantolták át, a harcok végén került a közeli Eresztevénybe. A református templom kertjében van végső nyughelye.

Tevékenysége nagyban hozzájárult a magyar csapatok erdélyi katonai sikereihez.
Gábor Áron élete, tudásvágya, önfeláldozó hazaszeretete méltán lehet példa minden fiatal számára.

Tiltakozás a Benes-dekrétumok ellen – XXIV. Rendhagyó történelemóra

EMI — Sun, 20 Apr 2008 08:16:33 +0000

Nemzetközi tiltakozó megmozdulások és petíció átadás Strasbourgban az Európai Parlamentben

„A szlovákiai magyarságot 1945 és 49 között szervezett, programozott népirtással pusztították. Szlovákiai magyar holokausztot értünk meg. Ez csak a zsidók tragédiájához hasonlítható.” (Magyar Nemzet, 1997. június 28.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Összefogásra szólítjuk fel Önöket. Tiltakozzunk a szlovák kormány által 2007-ben megerősített Benes-dekrétumok érinthetetlenségének kimondása ellen. Ezek a jogszabályok a magyar és német közösséget súlyosan diszkriminálták.

Ennek a rendelkezésnek köszönhetően a II. Világháború után, 1945-48 között a cseh(szlovák) hatóságok a Felvidékről kitelepítettek mintegy 80.000 magyart, hogy a helyükbe szlovákokat telepítsenek és megváltoztassák Szlovákia etnikai térképét.

Elkobozták a szlovákiai magyarság vagyonát, 595.222 hektár földet, bezárták a magyarság iskoláit, eltávolították a magyarokat és németeket az állami és más közhivatalokból. Megfosztották őket állampolgárságuktól, nem rendelkeztek szavazójoggal.

A Benes-dekrétumok ellentétesek az ENSZ Alapokmányával, az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel és az Európai Unió létrehozásáról szóló Maastrichti Szerződéssel.

A Civil Jogász Bizottság és a németországi Hunnia Baráti Kör kezdeményezésére indult tiltakozó akcióhoz csatlakozott az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete is. Megkérünk minden, a felvidéki magyarság sorsát szívügyének tartó erdélyi magyar civil szervezetet, hogy csatlakozzon az akcióhoz.

Petícióval fordulunk az Európai Unió Parlamentjéhez, kérjük, hogy a Parlament tűzze napirendre a Benes-dekrétumok európai uniós jogrendszerrel való összeegyeztethetőségét. Kérjük a meghurcolt magyarok és németek kárpótlását, a szervezeteket, vállalkozókat és magánszemélyeket sújtó anyagi veszteségek következményeinek enyhítését. Kérjük, hogy a Parlament határozatban szólítsa fel Szlovákiát, hogy a még hatályban levő diszkrimináló jogszabályokat helyezze hatályon kívül.

Az EMI Sepsiszentgyörgyön a megfogalmazott tiltakozó petíciót támogató aláírásgyűjtésbe kezd és rendhagyó történelemórát szervez a fiatalok tájékoztatása céljából. Az aláírásokat az Európai Unió Parlamentjének petíciós bizottságához és a bukaresti Szlovák Konzulátusra juttatjuk el.

MEGHÍVÓ

Rendhagyó Történelemóra: A Benes dekrétumok és a felvidéki magyarság helyzete a II. Világháború után
Előadó: Rab Sándor történelem szakos tanár
Helyszín: Sepsiszentgyörgy, Bod Péter megyei könyvtár Gábor Áron terme
Időpont: április 18, péntek, 19 óra

További információk és csatlakozás az akcióhoz:

www.vilagmagyarsag.com/benes

Slovakia Embassy/High Comission/Consulate For Romania

Office:Embassy
Street Address:Strada Otetari nr. 1-3, Sector 2
ZIP Code:702 06
City:Bucharest
State:Bucharest
Country:Romania
Phone +40-21) 3126822, 3126823, 3126825
Fax +40-21) 6150338, 3122435
Email:slovakembassy@b.astral.ro, zusrbuh@fx.ro

Beszámoló
XXIV. Rendhagyó történelemóra
A Benes dekrétumok és a felvidéki magyarság helyzete a II. Világháború után

Április 18-án, pénteken a Megyei Könyvtár Gárbor Áron termében került megrendezésre a 24. rendhagyó történelemóra. A meghívott Rab Sándor történelem szakos tanár volt, aki a Benes dekrétumokról, valamint a felvidéki magyarság sorsáról beszélt a II. világháború után.
A tanár úr kifejtette ezeknek a dekrétumoknak a hatását, melyek tragikusnak is nevezhetőek a szlovákiai magyarságra nézve. 2007 június 28-án megjelent a Magyar Nemzetben egy cikk, ezt az esetet a zsidók tragédiájához hasonlatosnak ítélték meg. A felvidéki magyarok sorsa ugyan nem mozgatott meg sok embert, az előadáson viszont egy osztályteremnyi fiatal volt jelen. Sajnos a Benes dekrétumokkal nincsenek tisztában az emberek, ezért szükségesek az ehhez hasonló előadások és tájékoztatók. Minél több emberben tudatosul ez a helyzet, mely minket is érint, azáltal tehetünk ellene közös erővel. Reméljük, hogy nemzetközi tiltakozással, valamint petíció átadásával Strasbourgban az Európai Parlamentben elérjük célunkat.

Tóth Tímea Kitti
Sepsiszentgyörgy

25. Rendhagyó Történelemóra – Székely rovásírás

EMI — Thu, 13 Dec 2007 16:03:10 +0000

Történelemlecke rovásírásból

Székely rovásírásunk címmel tartott előadást Vincze Eszter Beáta december 7.- én Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében. A gyergyószentmiklósi előadó az Erdélyi Magyar Ifjak meghívására tartotta meg az immár sorozattá vált Rendhagyó Történelemórák huszonötödik kiadását.

Felkészültségét mi sem igazolja jobban, hogy számos erdélyi és kárpátm edencei rovásírás-verseny győztese. Előadása első részében kitért a rovás, ró szavak értelmére, hangsúlyozva, hogy egyik legrégebbi magyar szavunkról van szó. Hangsúlyozta, hogy a rovásírás iránya jobbról balra van, ellentétben a latin vagy cirill betűk írásával. Egyes elméletek szerint a számunkra ellentétes irány a gyakorlatiasság miatt alakult ki, hisz a botrovás esetében a bal-jobb irányú folyamatos írás gyakorlatilag kivitelezhetetlen, míg más elméletek ősmagyar hitbéli okot látnak a rovásírás irányában.

Habár több mint száz rovás ABC létezik, manapság kettő elismert, a Forrai Sándor féle, illetve a Magyari Adorján féle. Ezután következett a két ABC m egismertetése, majd ezek hasonlóságait és különbségeit ismerhették meg az előadáson résztvevők. Az ABC sok betűjének különlegessége, hogy hasonlít néhány az adott betűvel kezdődő szóra, például az s betű a sátor alakjára. “Ha már megtanultunk írni, tanuljunk meg számolni is.” – mondta szerényen Eszter, bevezetve minket a róvás számok birodalmába. Hamar észrevettem, hogy a hasonlóságot a római és a róvás számok között. amit Eszter azzal magyarázott, hogy a róvás számok ősiek és ezekből alakultak ki a római számok és nem fordítva. A kétórás előadás utolsó felében Eszter a betűösszeróvásokról illetve a több betűjelből összevont, ám egyikre sem hasonlító betűjelekről, úgynevezett ligaturákról beszélt. Érdekes volt, a mint elmagyarázta az összerovás csinját-bínját. Az előadás utolsó részében próbára tevődött a hallgatóság is, így néhány róvásírással írt, összerótt szót, mondatot kellett kiolvasni. Ráadásként Eszter a jelenlevő bátor kíváncsiskodók nevét is leírta róvásírással.

Simon Levente

Erdélyi Magyar Ifjak

Sepsiszentgyörgy

(Megjelent a Történelmi Magazinban)

XXI. Rendhagyó történelemóra – Kós Károly megemlékezés

EMI — Sun, 23 Sep 2007 20:03:44 +0000

2007 szeptember 28.-án, 17 órától az EMI és a helytörténeti kör szervezésében kerül sor a Kós Károly megemlékezésre.

A megemlékezők a Kós Károly által tervezett fontosabb sepsiszentgyörgyi épületeket tekintik meg egy városnéző séta alatt. Az épületek előtt elhangzanak az épületekkel és a tervezéssel kapcsolatos fontosabb tudnivalók.

Indulás: 17 órakor a Székely Mikó Kollégium bejárata elől, következik a Keresztes-Ház, a Református Népiskola (Tanulók Palotája), a Csulak-Ház, a Kós Károly Iskola, majd a végén a Székely Nemzeti Múzeumban egy rövid összeállítás lesz hallható Kós Károly irodalmi munkásságáról.

Előadó: Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa

Trianon emléknap – XX. Rendhagyó történelemóra

EMI — Tue, 29 May 2007 19:44:31 +0000

Huszadik kiadásához érkezett a Rendhagyó Történelemóra sorozat. Rendhagyó történelemóránkat egy rendhagyó dátumon, a trianoni békediktátum 87. évfordulóján szerveztük meg, a Bod Péter megyei könyvtárban 19 órai kezdettel.

18 órától Trianon megemlékezésre került sor a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban, amely után kezdetét vette a Rendhagyó Történelemóra. Az előadás alatt és után megtekinthetőek voltak a Szobordöntő Trianon című kiállítás fényképei, képeslapjai, melyek az 1920 utáni lebontott magyar emlékműveket örökítik meg (a kolozsvári Fodor András gyűjteménye).

Erdélyi Magyar Ifjak

XVIII. Rendhagyó Történelemóra: Pusztakamarás múltja és jelene és a báró Kemények

EMI — Mon, 26 Mar 2007 10:55:49 +0000

Pusztakamarás múltja és jelene és a báró Kemények címmel és A Kemények családtörténetének székelyföldi vonatkozásai alcímmel tartott előadást március 23-án Rabocskai László a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár közösségi termében.

Az előadás témájához mérten szó esett Kemény Jánosról, Erdély fejedelméről, Kemény Zsigmond író, közíróról illetve a bárói család számtalan tagjáról. A Kemény család életén túl betekintést nyerhettünk ezen elszigetelt falu életébe, szokásaiba. A modern technika eszközeivel körbejárhattuk a falut, megtekintve ennek fontosabb épületeit. Virtuális sétánk folyamán megtekinthettük a falu templomát is, melyben megfigyelhető számtalan bárói és grófi címer. Virtuális sétánkat a bárói kastély fele vettük, majd megtekintettünk számtalan jellegzetesen mezőségi tájat.

Útikalauzunk (Rabocskai Laci bácsi) mesterségéhez mérten (biológia szakos tanár), megmutatott néhány jellegzetesen mezőségi növényt is. Sétánk során ellátogattunk a Márványerdőbe is, ahol a Kemény család elhunyt tagjai alusszák örök álmukat. Ezek után a temető fele vevén utunkat, ahol láthattunk az régi pusztakamarási templom emlékét, mely templom már rég nem látható. A pusztakamarási temetőben ráleltünk számtalan 1848-as szabadságharcos síremlékére, illetve a nemrég elhunyt író, Sütő András szüleinek és testvérének síremlékére. Ezek után szó esett a pusztakamarási magyarság elkeserítő helyzetéről, mely szerint, míg 1950-ben 35 keresztelést jegyeztek, addig 2006-ban csupán egyet. Ez a szám jól mutatja a mai Pusztakamarás helyzetét, nem beszélve arról, hogy a bárói kastélyban román óvoda működik.

Összegezésként elmondhatjuk, hogy szó szerint egy „kemény” előadással gazdagodhattunk, mely nemcsak témájában, de tartalmában, előadásmódjában is élményt jelentett a hallgatóságnak.

Simon Levente, Erdélyi Magyar Ifjak

XVI. Rendhagyó történelemóra-A ház címere. Háztetődíszek

EMI — Fri, 02 Feb 2007 09:54:00 +0000

2007. február 2.-án érdekes és tanulságos előadásnak lehettek szem- és fültanúi az érdeklődők a sepsiszentgyörgyi Bod Péter megyei könyvtár közösségi termében. Az előadást az Erdélyi Magyar Ifjak történelem szakosztálya és a Helytörténeti kör szervezte.

Az előadást Demeter Éva néprajzkutatónak, múzeológusnak köszönhettük, aki A ház címere háztetődíszek címmel tartott előadást. A közel 50 érdeklődő nagy odafigyeléssel hallgatta végig az egy órás előadást, melynek fő témája leginkább a vidéki háztetődíszek voltak. Hallhattunk továbbá templomdíszekről, szecessziós épületek díszeiről is. Továbbá vetítő segítségével megnézhettünk nehány érdekes háztetődísz képét illetve rajzolt díszt amelyeket a XX. század elején gyűjtöttek a háromszéki Lisznyón és Nagyborosnyón.

Nagy megelégedéssel nyugtáztuk, hogy az érdeklődők között sok a fiatal, a középiskolás, ami azt jelenti, hogy van igény rendhagyó történelemórákra, a nemzeti értékek védelmére.

Simon Levente
Erdélyi Magyar Ifjak
Sepsiszentgyörgy

X. Rendhagyó Történelemóra. A Magyar Szent Korona

EMI — Fri, 12 May 2006 14:28:30 +0000

A Magyar Szent Korona története

2006 május 12-én került sor Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Magyar Ifjak és a helytörténeti kör szervezésében Kincses Kálmán református lelkésznek A Magyar Szent Korona címmel tartott előadására.

A megyei könyvtár Gábor Áron termét megtöltő, jórészt fiatalokból álló közönség egy színvonalas, több mint két órás előadást láthatott. Kincses Kálmán a kivetített képanyag segítségével cáfolt meg téves, széles körben ismert elméleteket.

Kincses elmondta: A történelem folyamán nincs egyetlen olyan nép sem, amely akkora jelentőséget fordított volna koronájának, mint a magyarság a Szent Koronának. A magyarság csak azt fogadta el megkoronázott királynak, akit a Szent Koronával koronáztak meg. Ezért a Szent Korona az évszázadok során nagyon sok viszontagságon esett át. Vetélytársak, ellenkirályok többször ellopták, elásták, hogy magukat megkoronáztathassák, vagy a jogos uralkodó megkoronázását megakadályozzák. A Magyar Szent Korona ugyanis a királytól elvonatkoztatott személyiség volt, aki birtokolta az országot és a nemzeti vagyont. Továbbá a Szent Korona az államhatalom alanya volt, akinek nevében a király gyakorolta a hatalmat az alkotmány értelmében, de akinek maga a király is alá volt rendelve. Ezen eszmei uralkodói rend a századok során, a szabadságjogok küzdelmei kapcsán kiművelődött közjog megtestesítője volt.
A Papp Gábor – Pásztori-Kupán István – Kincses Kálmán hármas által felállított elmélet megcáfolja a Szent Koronával kapcsolatos hivatalos, akadémiai álláspontot, ők a korabeli hiteles dokumentumokból kiindulva próbálják magyarázni a jelképeket.