EMI Háromszék - Erdélyi Magyar Ifjak » Honismeret

Voltunk, vagyunk, leszünk – ifjúsági konferencia a népszámlálásról Sepsiszentgyörgyön

EMI — Mon, 03 Oct 2011 19:36:36 +0000

2011 szeptember 30-október 1 között Sepsiszentgyörgyön zajlott a Népszámlálás 2011 című ifjúsági konferencia, melyet az Erdélyi Magyar Ifjak népesedésért szakcsoportja és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezett. A konferencián mintegy hatvan fiatal vett részt. Az előadók a népesedés és a népszámlálás témáját körüljárva hangsúlyozták: fontos a gyerekvállalás, minden magyar családnak három gyereket kell vállalnia.

A konferenciát Jakabos Janka sepsiszéki EMNT elnök és Boros Rezső, az EMI népesedés szakcsoportjának vezetője nyitották meg, ezt követően dr. Balogh Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének igazgatója vette át a moderálás szerepét.

Roma demográfiai perspektíva Székelyföldön címmel Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa tartotta az első előadást, melyben rávilágított arra a tényre, hogy felzárkózás helyett a romák helyzete az 1989-es rendszerváltást követően sokat romlott, ők voltak a piacgazdaságra való áttérés igazi vesztesei. A kommunizmus időszakában a romák is munkalehetőséghez jutottak az ipari telepeken, ma már nincsen szükség erre a fajta képzetlen munkaerőre, mert más a piacszerkezet. A roma integrációt tekintve eddig csak a neoprotestáns egyházak értek el komoly eredményeket. Kiss Tamás ijesztő statisztikákkal is szolgált: Székelykeresztúr környékén a csecsemők több mint fele roma származású.

“Életet akarok a romok felett” címmel Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke mutatta be a szamosújvári Téka Művelődési és Oktatási Központ tevékenységét, amely a Mezőség több mint száz szórványmagyar diákjának biztosít bentlakásos lehetőséget, hogy magyar környezetben tanulhassanak. Próbálnak család helyett család lenni és a gyerekek személyiségének a fejlődéséhez is hozzájárulnak. Megerősítik a magyar gyerekek ingadozó identitástudatát és oktatási folyamatban gondolkodnak: az óvodától az egyetemig és az azt követő munkavállalásig nyújtanak segítséget, hiszen ha nem figyelnek oda minden lépésre, kárba veszhet a sok munka: „Hiába építjük a tetőt, ha az alap rozoga” – fejtette ki Balázs-Bécsi Attila.

A péntek estét Borbély Zsolt-Attila borkóstolója zárta, aki előadásában kilenc féle tokaji, szekszárdi és egri bort mutatott be a népes hallgatóságnak.

Szombaton Az új világ trendje és a népesség kérdése címmel Székely András, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa tartott előadást, aki kiemelte, hogy a mai fiataloknak nehezebb dolguk van, mert olyan médiaműsorok fogyasztói, melyek egyoldalú kapcsolatot közvetítenek, ezért a fiatalok a médiaszereplők kapcsán érzik a különböző társadalmi szerepeket. A fiatalok nem tudják, mikor cselekszenek jót vagy rosszat, mert nem kapnak visszajelzést a közösségtől. Hagyományos közösségekben, pl. vidéken a faluközösség is nevel, megszólják azt, aki helytelenül cselekszik. Manapság a szabályok áthágása, a „biznicelés” lett dicsőség.

Az ezt követő panelbeszélgetésen Csíki Sándor, a nyárádszeredai Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke, Nemes Előd, a sepsiszéki EMNT ügyvezető igazgatója, Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese és Bartha Jenő, az MPP maros megyei vezetőségének tagja osztották meg gondolataikat a hallgatósággal: fontos a gyerekvállalás, hasznos lehet a pártok közötti népszámlálási kampányverseny, ha a szórvánnyal is foglalkoznak, oda kell figyelni a népszámlálás buktatóira, mert a külföldön dolgozókat is nyilvántartásba veszi az ország, hogy ne csökkenjen 20 millió alá a lakossága – összegezték.

Az előadások sorát Kapitány Balázs, a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal tudományos titkára zárta, aki Népesedési kihívások a Kárpát-medencében témájú előadásában rávilágított arra, hogy a románok jelenlegi tömeges kivándorlása Olaszországba és Spanyolországba a magyarok 1900-as évek elejének kivándorlásához hasonlítható, amikor felelőtlenül engedtek elmenni az országból három millió embert, akik elsősorban az Egyesült Államokba vándoroltak, ők voltak a „kitántorgók”.

Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte az erdélyi ifjúsági szervezetekkel, melyet Kocsis Dániel (Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség), Szakács Júlia (EMI) és Boros Rezső (EMI) vezetett le, ezt követően a jelen levő ifjúsági szervezetek képviselői mutatták be tevékenységüket, így a ZIKE, az IKE, a Baranta csapat, az EMI, az IKSZ, a MIT stb. mutatkoztak be a hallgatóságnak.

Fotók: Ürmösi Levente-Mihály, Bedő Zoltán, Nemes Előd

Népszámlálás 2011- ifjúsági konferencia Sepsiszentgyörgyön

EMI — Mon, 26 Sep 2011 15:55:51 +0000

Az EMI Népesedésért szakcsoportja és az EMNT Sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központja tisztelettel meghívja Önt a népesedés és az őszi népszámlálás témáját feldolgozó ifjúsági konferenciára. A konferencia célja, hogy az erdélyi fiatalság előadások és szekcióülések segítségével hiteles képet kapjon a minket érintő sorskérdésekről, ezáltal kialakul a magyarságát tudatosan megélő erdélyi fiatal nemzedék. A konferencia során kapcsolatok alakulnak ki a résztvevő ifjúsági szervezetek fiataljai között, amely az egységes gondolkodás és összetartozás egyik alapfeltétele.

NÉPSZÁMLÁLÁS 2011 – konferencia

PROGRAM

„Megszámláltattál. Híjjával találtattál?” (Bánffy Miklós)

Helyszín: Sepsiszentgyörgy, Lábas Ház

Szervezők: Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT)

2011. szeptember 30, péntek

Levezető elnök: dr. Balogh Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének igazgatója
16.00 – Érkezés, regisztráció

17.00 - Köszöntő

17.30 - Roma demográfiai perspektíva Székelyföldön Előadó: Kiss Tamás szociológus – Nemzeti Kisebbségkutató Intézet

19.00 - “Életet akarok a romok felett”- Földes Károly Előadó: Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke

20.30 - Vacsora

21.30 - Borkóstoló Előadó: Borbély Zsolt Attila (Arad)

2011. október 1, szombat

Levezető elnök: dr. Balogh Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének igazgatója
09.00 - Reggeli

10.00 - Az “ új világ trendje” és a népesség kérdése Előadó: Székely András, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa

11.30 - Panelbeszélgetés Felkért hozzászólók: Demeter Szilárd, az EMNT népszámlálási munkacsoportjának vezetője; Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese; Csíki Sándor, nyárádszeredai MPP tanácsos és az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke

13.00 - Ebéd

14.00 - Népesedési kihívások a Kárpát-medencében Előadó: Kapitány Balázs, a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal tudományos titkára

15.00 - Ifjúsági szervezetek bemutatkozása

16.00 - Szekcióülés - Népesedésügyi kerekasztal-beszélgetés az erdélyi ifjúsági szervezetekkel – levezető személy: Boros Rezső, az EMI Népesedésért szakcsoport felelőse

16.00 - Szekcióülés-Szórványügyi kerekasztal-beszélgetés az erdélyi ifjúsági szervezetekkel- levezető személy: Szakács Júlia, az EMI Szórványért szakcsoport felelőse

17.00 - Vita-kör: kérdések, tapasztalatok és vélemények megbeszélése

17.30 - Zárszó

Kérjük, részvételi szándékát és szállásigényét 2011. szeptember 28-ig szíveskedjen jelezni nemeselod@yahoo.de e-mail-címre vagy a 0746134950 telefonszámon.

Honismereti túra a Maros völgyében és Szászrégen környékén

EMI — Mon, 14 Dec 2009 09:18:08 +0000

“Hinni kell önmagunkban, hogy hinni tudjunk Istenben” – mondta Bartha József holtmarosi református lelkész a december 12-i istentiszteleten a Háromszéki EMI csapatának a holtmarosi református templomban.

Wass Albert útján - talán ezt a nevet is adhatnánk ennek a hétvégének, melynek során az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezete honismereti túrán ismerkedett a Maros völgyével, Szászrégennel és környékével. Az első állomás a Maros forrása volt Marosfőn, majd a Gyergyói medence és Maroshévíz következett. A lelkes csapat Zsigmond Sándor vezetésével végiglátogatta a Maros völgyét, Wass Albert életének legfontosabb állomásait, a marosvécsi kastélyt, parkjában a Helikon asztallal, tiszteletüket téve Kemény János író és felesége sírjánál, megkoszorúzva Wass Albert sírját. A szászrégeni híres hangszerkészítő gyár sem maradhatott ki a programból, majd maga a város meglátogatása következett. Az ifjak beletekinthettek az éppen akkor zajló amatőr színjátszó találkozóba, majd Magyarfülpös felé vették útjukat.

Ady István magyarfülpösi református lelkész Szivárvány-ház szórványiskolája és bentlakása méltán nevezhető az ott élő magyarság egyik fontos bástyájának. Ez az iskola a mezőségi szegény magyar gyerekeket segíti abban, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, valamint egy jobb életlehetőséget kínál számukra. A lelkész elmesélte, ne akarjuk megtudni, milyen szociális környezetből érkeznek hozzá a gyerekek, mert a falvakban szörnyű állapotok uralkodnak, a magyar családoknál is. Magyarfülpösön a magyarság létszáma szerencsére nem csökken, hanem nő, mindig több a keresztelő, mint a temetés. A reggeli ébredés után Holtmarosra igyekezett a csapat. Itt meghallgatva Bartha József lelkész prédikációját, megtekintettük a templomban őrzött Wass Albert szobrot, valamint a Czegei Wass Albert Alapítvány által működetett Tulipán árvaházat. Bartha József szobortörténeti előadása után Szovátán keresztül a csapat hazafelé igyekezett, bízva a jövő évi folytatásban.

A Háromszéki EMI köszönetet mond a következő személyeknek: Zsigmond Sándor túravezetőnek, Menyei Ildikónak, Ady István és Bartha József tiszteletes uraknak, akik mindvégig segítették ottlétünket.

Furus Levente

Honismereti biciklitúra Illyefalvára

EMI — Tue, 04 Sep 2007 19:28:50 +0000

2007 szeptember 2.-án felkerekedett a Háromszéki EMI biciklis csapata és Illyefalvára kerekezett. A ragyogó időben alkalmunk volt megtekinteni a felújított Séra-kúriát, az illyefalvi vártemplomot, az Ifjúsági Keresztyén Központot. A falu központjában pár csoportképet is készítettünk. Az idegenvezetésben Kató Eszter régi kedves barátunk volt segítségünkre, tartalmas előadást tartott Illyefalva múltjáról és jelenéről, külön részletezve az 1989 utáni fejlődés éveit. A túráról készült képekből egy kis ízelítő:

" alt="" src="http://www.emihirek.ro/wp-content/gallery/honismereti-biciklitura-illyefalvan-2007/thumbs/thumbs_biciklizes06.jpg" width="125" height="125" />

Töredékeink a II. Világháborúból. Kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban

EMI — Sat, 26 Aug 2006 14:10:46 +0000

Második világháborús emlékekből nyílt kiállítás tegnap a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum “56-os termében az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében.

Petőfit parafrazálva Isten csodája, hogy áll még hazánk. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató, a tárlat szakértője megnyitóbeszédében kijelentette, Isten csodája, hogy az elmúlt, megfélemlítésekkel tele évtizedek után is megőrizték emberek ezt az anyagot, amely nélkül ma szegényebbek lennénk. Elmondta, nem véletlen, hogy ezen a napon nyílik meg a kiállítás, hisz 62 évvel ezelőtt egy nappal korábban érkezett a hír a román kiugrásról, másnap pedig az oroszok betörtek az Úz völgyébe.
Gocz József veterán, a 3006 év hadifogságban (2001) címû könyv szerzője mondandóját Trianonnal kezdve, összefoglalta a második világégés történéseit, majd, mint aki megjárta a hadak útját, derûs epizódokkal tarkított háborús élményeit osztotta meg a nagyszámú közönséggel. A szónok hálálkodott azért, hogy a mai ,,diszkós világban” kerül olyan ifjakból álló csapat, amely összegyûjti a múlt bizonyítékait. Dr. Szőts Dániel, a Sohasem felejtem el (1999) címû könyv szerzője, a Tûzkereszt háborús kitüntetés birtokosa, aki hat hónapot a ,,tetves lövészárokban” töltött, az Úz-völgyi katasztrófát elevenítette fel. Nagy Zoltán történelem-levéltár szakos hallgató, EMI-tag, a tárlat kezdeményezője, a kiállított anyag nagy részének gyűjtője elmondta, céljuk az volt, hogy ily módon is emléket állítsanak a hősöknek.

Magyar várak makettjei-kiállítás

EMI — Tue, 19 Apr 2005 18:49:34 +0000

A régi valóságukban kívánja megmutatni a magyar várak egynémelyikét a szegedi Miklós János makettkészítõ, akinek gyufaépítményeit tegnaptól a sepsiszentgyörgyi Bazársor-sarki kiállítóteremben tekinthetik meg az érdeklõdõk.
A foglalkozása szerint vízügyi technikus több tízezer gyufaszálat illeszt korpával egymás mellé egy-egy vármakett készítésénél, ami esetenként 500—1500 órát vesz igénybe. Az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezete rendezésében kiállított, játékbútor méretû várak a szervezõk szerint azt hirdetik, hogy a magyar várak mindig Európa szolgálatában álltak, és védték a keresztény civilizációt. A kiállítás a Szent György-napok végéig látogatható.

Fekete Réka, Háromszék, 2005 április 19

Honismereti túra: Árkos-Kőröspatak-Kálnok

EMI — Sat, 26 Mar 2005 17:57:29 +0000

Árkos – Kőröspatak – Kálnok

Célunk többek között: megismerni múltunkat, értékeinket, tudni, hol vagyunk és hova tartunk. Elképzeléseink szerint úgy kell, illetve úgy lehet magyarnak megmaradni, ha újratanuljuk, kik vagyunk, megismerjük értékeinket, múltunkat és megéljük kultúránkat. Ha ez megtörténik, nem kell már “védekezésről” vagy “ellenállásról” beszélnünk, hiszen ha az ember megismeri önmagát, tudja, honnan indult, hol van most és merre tart, nem kell lépten-nyomon elgondolkodnia azon, mi jó neki és mi nem.

Ennek szellemében kerekedtünk fel egy szép tavaszi napon és a környező falvakba kerékpártúrát szerveztünk. Árkost, Kőröspatakot és Kálnokot érintettük az első túrán.

Árkos. Írásos dokumentumokban 1332-ben szerepel először, a pápai tizedjegyzékben, Arkus néven. Elsőként a csodaszép kastélyt tekintettük meg. Az árkosi Szentkereszti-kastély ma művelődési központ. Építtetője Szentkereszti Zsigmond volt, aki huszár őrnagyi rangban állt a szabadságharc oldalára, s ezért Nagyszebenben börtönt is szenvedett. A kastélyt övező arborétumban-dendrológiai parkban egy jó órát elidőztünk, körbesétáltuk a tavat is. A falu műemlék értékű objektuma az unitárius vártemplom, melyet megtekintettünk. Innen ma két harang szól a hívekhez. A kisebbik harang műemlék jellegű, latin felirattal. Évszám 1788. A nagyobbik felirata: Az egy igaz isten dicsőségére öntetett az árkosi unitárius egyházközség unitárius híveinek adományából 1925. Ez a harang nagyságát tekintve a sepsiszentgyögyi mellett a mai megye legnagyobb harangja. Az árkosi templomvár egyik bástyájában megtekintettük a helybeli Dahlström Kálmán Művelődési Egyesület néprajzi gyűjteményét is, baráti viszonyban vagyunk az egyesület egyik lelkes helyi kutatójával, Bálinth Zoltánnal.

A várkapu előtt áll a háromszéki önvédelmi harc és a millecentenárium közös emlékkopjafája. A háromszéki önvédelmi harc idején a faluból 60-an haltak meg. Többjüknek szerep jutott az 1854-es Makk-féle forradalmi megmozdulásban. Utunkat a szomszédos falu, Kőröspatak fele vettük.

Sepsikőröspatak. Restaurálás alatt levő építészeti emléke az eredetileg reneszánsz stílusban épült Kálnoki- kastély de megtekintettük a falu közepén álló református templomot is.
A Kálnoky grófok ősi udvarháza a Kőrös patak völgyében épült. 1652-1664-es bevésett évszámok bizonyítják, hogy már ekkor lakták. A Vadas felé vezető Fenyős-tetőn állt Sepsikőröspatak és a környék legrégibb kora feudális vára. A leégett palánkvárra kőből rakott vár épült.
A falu mellé tervezett mesterséges tó, leendő szabadidőközpont mellett is elidőztünk, tehetetlenül szemléltük a brassói és temesvári rendszámú autók sürgését-forgását a tó körül. Felmerült bennünk a szabadidőközpont majdani előnyeivel együtt járó hátrányok sorozata is: a leszegényedett székelység földjeit itt is idegenek vásárolják fel majd őrült iramban, hogy a tó előnyeit minél jobban kiaknázhassák. Mi pedig pénz nélkül, tehetetlenül szemléljük a folyamatot, mely a napjainkban elcigányosodó, majd később esetleg elrománosodó falu maradék magyar közösségét a mélybe húzza.
Egy csoportkép készítése után a községhez tartozó Kálnok fele indultunk.

Kálnok Az 1567-I regestrumban Kalnok néven 11 kapuval szerepel. Egyik értékes népi építészeti emléke a kazettás mennyezetű unitárius templom, melyet a kántor készségesen megmutatott nekünk, fényképeket is készítettünk. Mellette áll egy zsindellyel fedett harangláb. Épült 1761-ben. A haranglábat meg is másztuk, szép a kilátás a falura fentről. Kálnokon szénbánya is működött a múlt század első felében. Az onnan kibányászott lignitet német földön lepárolták. A faluban alkotott az alsóháromszéki fafaragás mestere, Bálint András (1900-1980), kinek ma is sok tanítványa él és farag a vidéken. Elhatároztuk, hogy még visszatérünk ebbe a szép kis falucskába.