EMI Háromszék - Erdélyi Magyar Ifjak » EMI

EMI Közgyűlés és tisztújítás: Mihály István az új elnök Sepsiszentgyörgyön

EMI — Wed, 28 Dec 2011 20:03:51 +0000

December 27-én, kedden tartotta éves Közgyűlését az EMI Sepsiszentgyörgyön. A 2011-es beszámoló alapján egy igen gazdag és sikeres évet tudhat maga mögött a szervezet számos nagy rendezvénnyel mint például a Diákegyüttesek Találkozója vagy éppen a Városi Gólyabál, melyek több száz embert mozgattak meg. Az idei évben sem maradt el történelmünk ápolása és hagyományokhoz való ragaszkodás, amelyet többek közt a Pro Historia előadásokban, Szent György Lovagja vetélkedőben találhattak meg az érdeklődők. Nemzeti ünnepeink tiszteletéről a Székely Március szónokverseny és az 56-os fáklyás felvonulás gondoskodtak. A művészet terén az idén már hatodik alkalommal megszervezett Háromszéki Fotó- és Rövidfilm verseny sorakozik fel. Leglátványosabb előrelépés a magyar nyelvhasználat terén tapasztalható, amit a kétnyelvű kaputáblákkal elért eredmény mutat. A szervezet munkája most már több száz sepsiszentgyörgyi kertkapun látható. Ezek mellett számos kiadvány, a Kavics ifjúsági havilap, a Mandula rádióműsor és az EMI Gólyafüzet színesítette az elmúlt évet S mindez csak egy kis szelet az éves tevékenységből amelynek alapján joggal nevezhetjük a Sepsiszentgyörgyön működő EMI szervezetet Háromszék egyik legtevékenyebb szervezetének. A Közgyűlés egyöntetűen elfogadta a jövő évi eseménynaptárt. Az elmúlt évek főbb rendezvényeit a szervezet a 2012-es esztendőben folytatni kívánja, ugyanis jó alapnak számítanak és sikereik azt mutatják, hogy jelentős az érdeklődés irántuk. Itt kiemelhető az idén indult Pro Historia előadássorozat és a hiánypótló Városi Gólyabál. Jövőben továbbra is prioritás marad a magyarságtudat megőrzése, a fiataloknak az iránymutatás és a magyar nyelvhasználat minél szélesebb körű terjesztése.

Új elnökség

Az EMI a jövő évet megújult elnökséggel kezdi Sepsiszentgyörgyön. Nemes Elődöt hét év sikeres és meghatározó elnökség után Mihály István váltja. A két alelnök Kertész Brigitta és Salamon Attila. A tisztújítás során a szervezet titkára Áfra Melánia lett. Az elnöki kabinet tehetséges fiatalokból állt össze, akik remélhetőleg még több színt, kezdeményezést és dinamikát adnak majd a szervezetnek. Ők név szerint: Juga Árpád, Kondor Ádám, Nagy Judit és Pál Magor. Köszönöm a szervezet minden tagjának az EMI-ért kifejtett munkáját, sok sikert kívánok a továbbiakban a csapatnak és eredményes újévet.

Tisztelettel, Mihály István, elnök

Mihály István – elnök

Salamon Attila – alelnök

Kertész Brigitta – alelnök

Áfra Melánia – titkár

Juga Árpád – elnöki kabinet tagja

Kondor Ádám – elnöki kabinet tagja

Nagy Judit – elnöki kabinet tagja

Pál Magor – elnöki kabinet tagja

Újra EMI Kézdin!

EMI — Sat, 17 Dec 2011 11:30:20 +0000

Figyelem, figyelem! Ezentúl egy túlságosan is lelkes és energikus, meg kell hagyni, zajos, folyton fecsegő és okoskodó, nyugton ülni nem tudó csoporttal futhatnak össze a kézdivásárhelyi óvatlan lakosok. Az említett társaságtól félni nem kell, az előzetes vizsgálatok szerint fizikai létünkben nem tehetnek kárt, mondhatni, szinte teljesen ártalmatlanok, kivéve, ha az idegeinkre nem mennek állandó tenni akarásukkal és fecsegésükkel.
Nos, igen, igaz a hír: újraszerveződtünk az EMI köreiben Kézdin is. Már jó pár éve működött a szervezet városunkban, azonban az utóbbi időben tevékenységet nem lehetett észlelni háza táján. Most új tagok és vezetők bukkantak fel, frissen, telis-tele energiával és ötletekkel. Reméljük, az ötletekből sikeres rendezvények lesznek, és idővel sikerül kicsit fellendítenünk a kézdivásárhelyi diák- és kulturális életet, és nem csak azt.
Már le is bonyolítottunk néhány rendezvényt, például a Pro Historia előadás-sorozat részeként meghívottunk, Bedő Zoltán beszélt a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum megálmodójáról, Incze Lászlóról és arról, miért lenne fontos, hogy az ő nevét viselje a múzeum. Halottak napja előtt temetőt takarítottunk mind a református, mind a katolikus sírkertben. Továbbá táncházat szerveztünk, és rajzpályázatot, ahol a nyertes pályamunka rákerül az EMI által kiadott 2012-es zsebnaptárra. A rajzokból kiállítás is megtekinthető a Vigadóban. Részt vettünk az Ösvény médiás képzéshétvégén Sepsiszentgyörgyön, ahol elbeszélgethettünk újságírókkal, weblapszerkesztőkkel, rádiósokkal, fotósokkal.
Tervezzük egy ifjúsági rádióműsor beindítását, illetve további táncházak és előadások szervezését. Figyelőzzön mindenki, mert újraalakultunk, fel fogunk bukkanni hirtelen, hatásosan és nagy erővel! (Reméljük.)

Ugron Nóri (2011. december 17., szombat: Kovakő – diákmelléklet)

Díjazták az EMI-t az Önkéntesek Bálján

EMI — Mon, 05 Dec 2011 20:29:01 +0000

Másodszor rendezték meg Sepsiszentgyörgyön az Önkéntesek bálját a Háromszéki Önkéntes Központ, a Kovászna Megyei Sport és Ifjúsági Igazgatóság és a Háromszéki Ifjúsági Tanács szervezésében. Kelemen Éva-Orsolya szervező kiemelte: fontosnak tartják, hogy minden évben megrendezzék az önkéntesek ünnepét, ezzel is az önkéntesség fontosságára hívják fel a figyelmet.

Díjazták a legaktívabb háromszéki önkénteseket, az EMI részéről Salamon Attila érdemelte ki Az Év Önkéntese díjat. A legnagyobb létszámú idei rendezvény kategóriában győztes lett az EMI által szervezett Diákegyüttesek Találkozója, ez a rendezvény közel ezer érdeklődőt számlált.

Kitüntetésben részesült a megye legifjabb önkéntese, Bíró Ágnes Orsolya, aki 6 éves, és a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezetben tevékenykedik, valamint a legidősebb is, a 86 éves Stefán Magdolna, aki a sepsiszentgyörgyi Máltai Szeretetszolgálat tagja.

EMI Küldöttgyűlés – Generációváltás Erdély második legismertebb szervezetében

EMI — Wed, 30 Nov 2011 12:21:25 +0000

Idén második alkalommal, november 26-án tartott küldöttgyűlést az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) országos szervezete az EMI-táboroknak is minden évben otthont adó Gyergyószentmiklóson, a Polgármesteri Hivatal tanácstermében.

Tizenhárom tagszervezet mintegy hatvan küldötte vett részt azon a tanácskozáson, melynek fő feladata az elmúlt év kiértékelése tagszervezeti, elnökségi és szakcsoportvezetői beszámolók által, valamint az új képviselet megválasztása.

Soós Sándor, az EMI alapító elnöke, a találkozó elején felvázolta a szervezet jelenlegi helyzetét, majd tudatta a megjelentekkel, hogy a továbbiakban nem kíván tisztséget vállalni az EMI életében, ugyanis meglátása szerint az új generáció megérett arra a feladatra, hogy biztos kézzel irányítsa a több száz tagot tömörítõ szervezetet. Mint kifejtette, az alakulás óta eltelt közel tíz év során sikerült egy olyan életképes ifjúsági csoportosulást létrehozni, mely meghatározó eleme az erdélyi közéletnek, így ennek tudatában nyugodt lelkiismerettel adhatja át a szervezet irányítását, ő maga pedig a civil életben szerzett tapasztalatait politikai téren kamatoztatja tovább.

A megjelent helyi elnökök beszámolóiból kiderült: a Sepsiszentgyörgyön márciusban megtartott utolsó küldöttgyűlés óta számtalan tevékenységet bonyolított le a tizenhárom alapszervezet, melyek közéleti és kulturális témákat is egyaránt érintettek. Alkalom adódott az alakulóban levő helyi szervezetek bemutatására is (Zilah, Szatmátnémeti és Pósalaka), melyek határozott tervekkel vágnak neki a jövő évi munkának.

A döntési joggal rendelkező küldöttek titkos szavazáson választották meg Lovassy Cseh Tamást (eddigi országos alelnököt) a szervezet élére, valamint egy szerkezeti átszervezést követően három alelnök is megválasztásra került, név szerint: Bálint Erzsébet (Sepsiszentgyörgy), Sorbán Attila Örs (Csíkszereda) és Szűcs Péter (Nyárádszereda). A titkári funkció betöltésére Szakács Júliát kérte fel az EMI Küldöttgyűlése, aki elvállalta a megbízást, így a következő egy évben az így kialakult öt fős elnökség vezeti Erdély második legismertebb ifjúsági szervezetét.

Az új elnökség fő feladatául tűzte ki a szervezet megerősítését és tagjainak további képzését, hogy a közeljövőben szakmailag felkészült vezetőket tudjon az erdélyi közélet számára felmutatni. Továbbá prioritásként kezelik a márciusra esedékes tíz éves szervezeti évfordulót is, amelyre külön rendezvénnyel készülnek majd.

A jelenlevők egyöntetűen választották meg Soós Sándort az Erdélyi Magyar Ifjak tiszteletbeli elnökének és felkérték a VIII. EMI-tábor főszervezésére, melynek elõkészítéséhez már a hétvégén hozzá is látott az EMI csapata.

Az EMI elnöksége,
2011. november 29., Kolozsvár

Tisztújítás a Kézdivásárhelyi EMI-ben

EMI — Sat, 08 Oct 2011 18:35:08 +0000

2011 október 7-én tisztújítás történt az EMI kézdivásárhelyi szervezetében. A szervezet tevékenységét Nemes Előd háromszéki EMI elnök mutatta be a jelen levő új tagoknak, a sikeres kézdi EMI rendezvények közül megemlítve az Adj király katonát! vetélkedőt, könyvadományok szétosztását az iskoláknak, diákcsoportok szervezését az EMI Táborba, az Ismerős Arcok zenekar Wass Albert és 1956 című műsorait, melyeket Kézdivásárhelyen is telt ház fogadott 2008-ban és 2009-ben, de a 2%-os adófelajánlások gyűjtésénél is élen járt a Kézdivásárhelyi EMI.

A bemutatót követően döntés született heti rendszerességű megbeszélések tartásáról, melyekre hétfőnként 18 órától kerül sor. A Kézdivásárhelyi EMI vezetősége az elkövetkezendő időszakban a következő lesz:

Elnök: Incze-Borbándi Johanna-Mária

Alelnök: Ugron Nóri

Eddigi kézdivásárhelyi EMI elnökök:

Szabó Timea 2006-2008

Kis Mercédesz Zsuzsa 2008-2011

Incze-Borbándi Johanna-Mária 2011-

Kötődés kell a fiataloknak – interjú Nemes Előddel

EMI — Sun, 02 Oct 2011 20:10:20 +0000

Kötődés kell a fiataloknak, mert ennek hiányában elhagyják szülőföldjüket – állítja Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi EMI elnöke. A 30 éves, rendkívül tevékeny, a közért, a civil társadalomért sokat munkálkodó fiatalember sokak számára példakép lehetne, akik azt szeretnék, hogy egy élhető jövőnk legyen. Hobbija a „civilkedés” – vallja, ez tölti ki minden idejét. Nagy álma, hogy egy rendezvényre, amit az EMI szervez, ne szervezőként, hanem egyszerű résztvevőként mehessen el.

Bemutatkozás
Nemes Előd az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) sepsiszentgyörgyi elnöke 1980-ban született Kézdivásárhelyen. Ez egy érdekes történet – jegyzi meg -, mert szentgyörgyi család lévén, mind ő, mind két testvére a céhes város szülötte. Iskoláit Sepsiszentgyörgyön, majd a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végezte, ahol földrajz-német szakon szerzett tanári diplomát. Aztán Sepsiszentgyörgyön közigazgatást végzett, majd a szebeni Lucian Blaga Egyetem kézdivásárhelyi kihelyezett tagozatán mesterizett tanügyi menedzsmentből.
Büszkén adja azt is tudtomra, hogy újdonsült családapa, kislánya héthónapos, Gyopárka.
Szakmai pályafutását tanárként kezdte, aztán a megyei önkormányzatnál dolgozott, mint szakfelügyelő, rendezvényszervező. Jelenleg, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ megnyitása után itt dolgozik ügyvezető igazgatóként.

Miért választotta a tanári szakmát?
Talán azért leginkább – mondja elgondolkodva, mert ez nálunk családi hagyomány, úgy is mondhatnám, hogy családunkban öröklődő szakma. Gyakorlatilag ebben nőttem fel. Anyai nagymamám és nagytatám is tanító volt, a lemhényi iskola igazgatója is volt Magyari Pál nagyapám. Szüleim is mindketten pedagógusok, sepsiszentgyörgyi tanítók. Édesapám a Gödri Ferenc Iskolában, édesanyám a Váradi Józsefben. (Az édesapa Nemes Emil, a sokak által ismert, elismert és értékelt sepsiszentgyörgyi tanító, aki fáradságot nem ismerve igyekezett a háromszéki, a sepsiszentgyörgyi kisdiákok lelkében elültetni a szülőföld szeretetét azáltal, hogy megismertette velük a város és környéke szépségeit, értékeit. E célból hozta létre a Barangoló sepsiszentgyörgyi helyismereti vetélkedőt kisiskolásoknak, gimnazistáknak és középiskolásoknak, amely révén a kis- és nagydiákok játékos formában váltak szülővárosuk ismerőivé. – szerk. megj.) Négy évig tanítottam a Puskás Tivadar Szakközépiskolában, de mai napig nem szakadtam el a tanítástól, hiszen betanítok az egyetemre, civilszervezési menedzsment, illetve szervezéselmélet tantárgyakat oktatok a Babes-Bolyai Egyetem itteni kihelyezett tagozatán, a közigazgatás szakon. Éppen most államvizsgázik négy diákom, mindannyiukért szorítok.

Miért vált meg, ha csak részben is, a pedagógusi pályától?
Véleményem szerint a tanügyben nagyon el lehet kényelmesedni. Én is nagyon jól éreztem magam, a Puskásban mindig jó közösségi élet volt, az van ma is, s aztán az ember azt veszi észre, hogy „ott felejti magát”. Szükség van arra, hogy az ember kinézzen, szétnézzen a civil szférában, hogy a kényelem ne legyen úrrá rajta. S mivel én egyéb olyan dolgokkal is foglalkoztam, aminek a munkamente nem mindig volt egyeztethető az én tanári programommal és néha a szabályokkal sem (pl. a diáknak nem lehet telefont használni az órán, az enyém meg folyton szólt), úgy döntöttem, kilépek. Amúgy is olyan mozgalmas volt az életem, hogy állandóan menni kellett ide-oda, amit nehezen lehetett összeegyeztetni egy kötött órarenddel. Többek között a váltás egyik oka tehát ez volt, azaz egy szabadabb légkörben, kötetlenebb munkakörben dolgozhassak, ami mellett „civilkedni” is tudjak.

Miért, milyen céllal vágott bele, mondhatni nagy lendülettel, a civilkedésbe, hogy én is ezt a kifejezést használjam?
Egyetemista koromban szervező voltam Kolozsváron a Civil Fórum Konferencián. Igazából ott keltette fel érdeklődésemet a civil szféra, ugyanis kisebb diákkoromban nem voltam tagja semmilyen szervezetnek, csupán a Székely Mikó Kollégium Szellem című újságjában cikkeztem néha. Miután az egyetemről hazajöttem, egy évig kerestem, kerestük a társakat, hogy megalapíthassuk az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezetét, ami aztán 2004 decemberében sikerült is. Később megalakult, a mi segítségünkkel Kézdin és Kovásznán is a fiókszervezet.

Úgy tudom, tevékenységük sokfelé ágazik…
A megalakulás után a dolgok gyorsan fejlődtek tovább. A szervezet aktív volt, nagyon sok ifjúsági rendezvény, túra, tábor szervezői voltunk az évek során, mi vagyunk talán az egyetlenek, akik Gábor Áron termet, színházat, kultúrpalotát és a két sportcsarnokot többször is megtöltöttük a rendezvényeinkkel. Később megalapítottuk a Civilek Háromszékért (CIVEK) szervezetet, mely szintén nagyon aktív. Itt is kiveszem a részem a szervezésben, négy évig alelnöke voltam, mai napig vezetőségi tagja vagyok. Aztán fokozatosan fejlődtünk, s munkánknak eredménye is volt: például egy vetélkedőn irodai felszerelést nyertünk, s így alakult meg a Turulmadár Ifjúsági Iroda 2007-ben. Azóta külön jogi személyiséggel rendelkezik, mondhatni külön életet él, de az EMI székhelye ma is ott van. Így burjánzott, jó értelemben, fejlődött a tevékenységek sorozata, egymásból kinőve, egyre több embert, fiatalt mozgósítva. Jelenleg kb. nyolc egyesületnek vagyok alapító tagja, segítettem elindulni nekik, a jogi bejegyzésnél, a hivatalos okiratok összeállításánál, tanácsadással is szolgálok most is bárkinek, akinek erre szüksége van és igényli.

Több kiadvánnyal is büszkélkedhetnek
Mi jelentetjük meg a KAVICS ifjúsági lapot, a Barangoló helytörténeti játékgyűjteményt és a Gólyafüzetet, mely tele van hasznos információkkal, tájékoztatást nyújt szinte minden területről, mely Sepsiszentgyörggyel kapcsolatos. Egy másik kiadványunk a Háromszéki Civil Katalógus, amelyet barátommal, Furus Leventével szerkesztettünk 2007-ben, először 100 civil szervezet adatait tartalmazta, később a bővített kiadás már 200-ét. Aztán elkészült a román változat is (2009-ben), egyelőre elektronikus formában.

Miként lehet egy embernek ennyi mindent egyszerre csinálni, irányítani, kézben tartani?
Nehezen, de igyekszem. Mondhatni, hogy eddig a családtól loptam el a legtöbb időt. Most, amikor kisgyerek is van, több időt kellene velük töltenem, hisz nagyobb a felelősség, s ezt igyekszem is megtenni, kissé alábbhagytam a pörgős életből. A fiatalokat ugyanis személyes példával lehet a leginkább biztatni, menni kell velük a túrákra, kirándulásokra, s akkor ők is lelkesebben vesznek részt ezeken. A közösség érdekében áldozatokat kell hozni, hogy a dolgok előre haladjanak.

Hogyan lehet a fiatalokat megfogni, megnyerni egy-egy ügynek?
Úgy gondolom, hogy nagy a civil és ifjúsági szervezetek felelőssége. A fiatalok sokszor nem csak a munkanélküliség vagy az anyagi okok miatt mennek el, hanem mert nincs kötődésük a szülőföldhöz. Ezért kell sok olyan tevékenységet szervezni számukra, melyek által megszeretik a helyet, barátokra lelnek, felelősségérzet alakul ki, fejlődik bennük, s ezek mindig visszavonzzák, akár visszatartják őket.

Mennyire sikerült ezt megvalósítani?
Sikerült, viszonylag jó arányban. Azoknál a fiataloknál, akik bekerültek az általunk irányított vagy mozgatott rendszerbe, egyértelműen sikerült. Ahhoz, hogy minél több fiatalt megmozgassunk még több civil szervezetre, egyesületre, diákszövetségre lenne szükség. A mozgási és szórakozási igényeiket sem a család, sem az iskola, sem az egyház nem képes biztosítani olyan mértékben, mint azonos korú csoportosulások, szervezetek. Ezért lenne szükség még több cserkészcsapatra, diáktanácsra, ifjúsági szervezetre, melyekkel le lehetne födni a többezres fiatalságot. Jelen pillanatban ugyanis az a helyzet, hogy vannak aktív fiatalok, akik több szervezetben is tevékenykednek, míg másoknak a kocsmában való üldögélés, italozás, vagy számítógépezéssel kimerül a szabadidős tevékenysége.

Hogyan lehetne mégis megfogni ezeket a fiatalokat is?
Véleményem szerint nagy az iskola felelőssége is. A tanügy szerintem ismét rossz felé irányul ilyen értelemben. Sok esetben nem az önálló véleményalkotást, az egyéniség kibontakozását segíti elő, hanem az a jó diák, aki „kussol”. Nem az, aki felszólal, kifejezi nemtetszését valami irányába. Nem a konzervativizmussal van baj, mi is azok vagyunk bizonyos értelemben, hanem hogy nem kívánja meg a diákoktól, hogy önmaguk legyenek. Sokkal participatívabbá kellene nevelni a mai diákokat. S az erdélyi magyarságot is érintő emberi jogokkal kellene behatóbban foglalkozni, ezt szorgalmazni, mint ahogy mi is tesszük, s mindjárt ránk fogják, hogy radikálisak vagyunk.

Mit üzen a fiataloknak?
Azt javasolom, hogy legyenek kreatívak, tevékenyek, üzenem, hogy tehetségüket leginkább egy ifjúsági szervezet keretében van lehetőségük kibontakoztatni. Szabadidejüket hasznos tevékenységekkel töltsék. S akkor, mint egy mozaik, minden összeáll a végére. Nem kell mondani, hogy szeresd a szülőföldedet, ne hagyd el azt, nem kell szajkózni, mint egy dogmát, a megmaradást, ha tett valamit érte, nem szívesen hagyja el azt, az érzés magától kialakul. Ha pedig elmegy, hamarosan visszatér. Civilnek lenni azt jelenti, hogy lelkes, éber, tevékeny, elkötelezett. Ezt ha megtanulják, nyert ügyünk van a jövőre nézve.

Kihez küldi a stafétát?
Kocsis Zoltánhoz, a kézdivásárhelyi Polgármesteri Hivatal Sportirodája vezetőjéhez, aki talán a város egyik legtevékenyebb embere, egy kész energiabomba. Több száz fiatalt képes megmozgatni, ami nagy dolog a mai világban.

Koszti Ildikó

Az IKE és az EMI a legismertebb ifjúsági szervezetek Erdélyben

EMI — Thu, 08 Sep 2011 09:35:16 +0000

A közhiedelemmel ellentétben nem élnek rosszabb anyagi körülmények között az erdélyi magyar fiatalok, mint román társaik, és a családdal, férfi- és női szerepekkel kapcsolatos elképzeléseik is nagyjából megegyeznek – derült ki többek között a Szacsvay Akadémia szerdai előadásán, amelyet Barna Gergő politikai szociológiával foglalkozó kutató és Kiss Tamás, a kolozsvári Országos Kisebbségkutatási Intézet elemzési és kutatási osztályának a vezetője tartott.

A két fiatal szociológus a 18 és 29 év közötti korosztály életmódját, értékrendjét és helyzetét vizsgálta saját felmérésében.

A munkanélküliség és a pénzhiány mind a magyar, mind a román fiatalok számára problémát jelent, de egy 2001-es kutatás során többen jelölték be ezeket gondként, mint 2008-ban, tudtuk meg. Utóbbi volt azonban a gazdasági válság beálltának éve, ezért gyanítható, hogy ezek az anyagi dolgok azóta újra felértékelődtek – mondta el Barna Gergő. Kutatásából az is kiderült, hogy a magyar fiatalok többsége az ifjúsági szervezetek közül a református hátterű Ifjúsági Keresztény Egyesületet (IKE) ismeri, ezt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), illetve a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) követi a sorban.

A családot tartják a legnagyobb értéknek a magyar fiatalok, emellett a béke és a jólét az, amelyet jóval többre értékelnek, mint román társaik – ismertette kutatásának eredményeit Kiss Tamás. Az istenhit viszont sokkal kevésbé fontos a magyaroknak: a felmérésben részt vevő magyar fiatalok közül mindössze 18 százaléknyian jelölték ezt be, a romániai összesítésben szereplő 39 százalékhoz képest. Úgy tűnik, a környezet állapota, az emberekbe vetett bizalom és a tolerancia is a magyar fiataloknak fontosabb, de megállapítható, hogy a közösségi életben való részvétel mindkét nemzetiség számára elenyésző értéket képvisel. A házasságkötés legmegfelelőbb időszakának a lányok számára a 22–25, a fiúknál a 26–29 éves kor közötti periódust tartják magyarok és románok egyaránt, de sem ebben az esetben, sem az eltervezett gyermekek számának esetében a valóság nem felel meg az elképzeléseknek, derült ki az előadásból. A két nemzetiségnél az is megegyezik, hogy jóval több otthoni teendőt tartanak a nő feladatának, mint a férfiénak: a nők dolga például sokak szerint a főzés, takarítás, bevásárlás, gyereknevelés, a férfiakra pedig szinte csak a javítás-szerelés jut.

KRÓNIKA, 2011 június 17

Felvette tagjai közé az EMI-t a Magyar Ifjúsági Tanács

EMI — Mon, 27 Jun 2011 15:15:33 +0000

2011 június 24-én hivatalosan is a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagjává vált az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI). A MIT közgyűlésén ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el az EMI belépési kérelmét, melyet Soós Sándor EMI elnök nyújtott át Sándor Krisztinának, a MIT elnökének.

Így az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) és a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) mellett az EMI is a MIT tagszervezete lett és három küldöttel rendelkezik a közgyűlésen.

A Magyar Ifjúsági Tanács Erdély legrégebbi és legnagyobb taglétszámú ifjúsági tömörülése, tagszervezetei kétszáz szervezetben kilencezer fiatalt foglalkoztatnak. A MIT-be csak országos szervezetek léphetnek be, az alapszabály szerint legalább négy megyei szervezetük kell hogy legyen, egyenként legalább 21 taggal.

Az EMI csatlakozásáról szóló szavazás előtti hozzászólásokban a tagszervezetek elnökei méltatták az új szervezet tevékenységét:

Kasza Tamás, az RMCSSZ elnöke felidézte, hogy a cserkészek 2002-ben léptek be a MIT-be, akkor az ifjúsági vezetők úgy gondolták, hogy az ifjúsági paletta teljesen le van födve, minden ifjúsági irányzat képviselve van már Erdélyben. Az EMI felbukkanása ezt fölülírta, hiszen nem csak alkalmi fellángolás volt, hanem sikerült tartalommal is megtölteni az EMI tevékenységét az évek során. “Az EMI olyan eszméket képvisel, amelyekkel mi is azonosulni tudunk” – mondta Kasza Tamás.

Somogyi Attila MISZSZ elnök elismerését fejezte ki, amiért az EMI felvállalja a kényesebb, tabutémának számító dolgokat is, mint a magyar nyelvhasználat, a magyar egyetem vagy az autonómia kérdése.

Jakab Attila, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnöke is hasznosnak tartja az EMI csatlakozását, hiszen így Erdély két legismertebb ifjúsági szervezete lesz tagja a MIT-nek (utalva arra, hogy a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet felmérése szerint az IKE és az EMI a legismertebb ifjúsági szervezetek Erdélyben), ugyanakkor a Tusványos mellett egy másik nagy nyári tábora lesz a MIT-nek, az EMI Tábor.

Batizán Attila IKE elnök szerint közösek az EMI és az IKE gyökerei, hiszen Soós Sándor EMI elnök IKE tag volt Kolozsváron az EMI megalapítása előtt.

Soós Sándor EMI elnök megköszönte a bizalmat és felidézte, hogy az EMI legnagyobb rendezvénye, az EMI Tábor a Tusványosnak köszönhetően jött létre, mert kilenc évvel ezelőtt nem tették lehetővé az EMI-nek, hogy EMI sátrat működtessen a rendezvényen, így az EMI vezetősége egy saját nyári tábor indítását határozta el, amely azóta EMI Tábor néven kinőtte magát és Erdély egyik legnagyobb nyári tábora lett, ahol több ezer fiatal tölti el hasznosan a szabadidejét. Kilenc évvel ezelőtt még nem a MIT volt a Tusványos főszervezője, azóta változott a helyzet, idén már minden MIT tagszervezetnek lesz saját sátra és sétánya, így EMI sétány is lesz a Tusványoson.

Sándor Krisztina, a MIT elnöke felszólalásában kiemelte, hogy az EMI évek óta partnere volt a MIT-nek, több közös rendezvényt sikerült lebonyolítani és hangsúlyozta, hogy a MIT tagszervezetei autonómiával rendelkeznek, általában konszenzussal hozzák meg a döntéseket a szervezetben.

Nemes Előd

Sepsiszentgyörgyön az EMI országos küldöttgyűlése

EMI — Sat, 02 Apr 2011 20:07:46 +0000

EMI – küldöttgyűlés Sepsiszentgyörgyön

Március 26-án Sepsiszentgyörgyön tartotta az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) éves tisztújító küldöttgyűlését, a Mikes Kelemen Gimnázium dísztermében.

Tizenkét településről negyven küldött vett részt a minden évben megrendezésre kerülő összejövetelen, hogy megvitathassák a szervezeti kérdéseket, valamit döntsenek az elnökség összetételéről. A gyűlésen részt vevő fiatalok megerősítették tisztségében a jelenlegi vezetőséget, így a szervezet élén Soós Sándor elnök maradt, míg alelnöknek ismételten Lovassy Cseh Tamást válaszották, titkárnak pedig Szakács Júliát. Ezt követően került sor, a küldöttek javaslatait alapul véve, a Működési Szabályzat módosítására, mely biztosítja a továbbiakban is a szervezet munkájának gördülékenységét.

A helyi elnökök beszámolói bizonyították az EMI egész évben kifejtett sokszínű tevékenységét, melyben megtalálhatóak úgy a történelmi előadások, vetélkedők és ismeretterjesztő foglalkozások, mint a nyelvi és kisebbségi jogokért folytatott küzdelem, és egyéb figyelemfelkeltő akciók. Az említett hétvégén volt lehetősége bemutatkozni az EMI két újonnan alakult szervezetének is: a nagybányai és kovásznai csoportosulásoknak.

Az EMI küldöttgyűlése megerősítette szavazatával a szervezet Szórványért szakcsoportját, de két újabbat is elfogadott: a Népesedési illetve a Nemzetpolitikai szakcsoportokat. Előbbinek kiemelt feladatokat szánnak a 2011 őszén kezdődő népszámlálás során, valamint a gyermekvállalás fontosságának tudatosításában, mely érdekében az Erdélyi Magyar Ifjak már társszervezőként részt vett „A harmadik királyfi vagy királylány” című pályázatban, melyről részleteket találhatnak a www.magyarifjak.org honlapon. A Nemzetpolitikai szakcsoport célja az erdélyi fiatalság, és elsősorban az EMI véleményének kifejtése közéleti és nemzetpolitikai kérdésekben, de fontosnak tartják egy „nemzetpolitikai minimum” kidolgozását is, melynek segítségével tematizálni kívánják sorskérdéseinket.

Nem maradhatott ki a megbeszéltek sorából az idén immár hetedik akalommal megrendezésre kerülő EMI-tábor sem, melynek helyszíne ismételten a Gyergyószentmiklós melletti 3-as kilométernél található Hétvirág Panzió lesz, 2011. augusztus 10-14. között. A VII. EMI-táborral kapcsolatos információkat a www.emitabor.hu/erdely honlapon találhatnak az érdeklődők.

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöksége

Megalakult a Kovásznai EMI

EMI — Wed, 16 Feb 2011 20:46:22 +0000

Lendületben Kovászna ifjai!

Örömmel tudatjuk, hogy Kovásznán is megalakult az EMI, amely városunk fiataljait mozgásra ösztönzi. Célunk, hogy a hétköznapok szürkeségét minél színesebbé és változatosabbá tegyük.

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen van egy szilárd hely, ahol mindig találkozhatunk és megbeszélhetjük a teendőinket. Eddig három megbeszélés zajlott le és máris számtalan ötlettel rukkoltunk elő. Megvalósítandó terveink közé tartoznak: farsangi bál, film-, könyvest, versenyek stb.

A sepsiszentgyörgyi EMI-sek számos támpontot nyújtottak és még mindig nyújtanak, ezt köszönjük nekük. Cikkünket szeretnénk egy általuk elhangzott jó tanáccsal zárni: ne mindig mástól várjuk el az első lépést, hanem mi legyünk akik elkezdik kijárni az ösvényt!

Istók Krisztina, Timár Timea

Megemlékezés

A Becsület Napjaként tartják nyilván 1945. február 11-ét, amikor a Budapestet védő magyar—német csapatok megkezdték a kitörést a szovjet ostromgyűrűből. A hét végén az akkori történésekre emlékeztek Kovásznán az orbaiszéki Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak összefogásával. Ünnepi beszédet mondott Balogh Zoltán, a belvárosi református egyházközség lelkipásztora, a résztvevők koszorúkat helyeztek el.

Bokor Gábor – Háromszék, 2011 február 16